2017. január 22., vasárnap

Megjött a tél

Beköszöntött végre az igazi tél! Az a minusz fokos, térdig havas, amit minden évben várok, de idén nincs szerencsém. A hóval megjött egy tüdő gyulladás is, amivel most is itthon pihenek. Nem tudok kimenni pedig a sasos lessel csak erre vártam. Kaja betárazva, minden adott lenne egy szép havas fotózáshoz... Az énekes etetőnél is átrendezte a terepet a hó, a karszton pedig január elejétől fehér az erdő. Mégsem tudok havas képeket mutatni... egyenlőre... illetve azért csak akad valami.
Nappali körutamon találkozok vaddal. A nagy hideg benyomja őket az emberek közelébe, nem is túl ijedősek a süldők mikor felállnak előlem a vacokból. Jó öt percig nézegetnek mire feltápászkodnak...




Vágatlan kockák. Megpróbálkozok egy 4 képes álló panorámával is:


Aztán  megérkezett a hó...


....én meg indultam.. a Balatonhoz egy családi wellnesre... mit csináljon az ember fia, ha akkorra volt lefoglalva. Ugyan már betegen indultam, azért csak sikerült elcsalnom pár óra fotózást a Bakonyba... ha már ott voltam. Sajnos a recsegő hó nem kedvezett, de mégis sikerült muflonokat érni az egyik vadföldön... ott készült ez a pár kocka.









Örültem nekik. A muflon csak a havon az igazi.

Az énekes etetőnél is etettem egyet. Felbukkant a fenyőrigó mint új faj. Oda is ülni kellene...



A szarvasok nem akarnak fotózkodni... csak a hátsójukat mutogatják...egyenlőre


2017. január 11., szerda

Énekesek

Beindult az etető-itató. A madarak már beiktatják napi programjukba a látogatást. Van amelyik, enni, van aki inni érkezik. Fogynak az apró magvak, de a háj a nyerő, abból szinte minden madár csíp egy egy falatot, még az ölyv is lejön az energia bombára. Újabb fajokkal is bővült a lista, megjelentek a barát cinegék, láttam őszapókat, zöldidéket, de róluk még csak dokumentáló kép készült. A süvik stabilak, naponta kapják a forró vizet, 1-2 órás beülésnél 3-5 alkalommal is lejönnek inni. Ahogy a habitus képet elkészültek elkezdtem a tervezgetést valami akcióra. Át is rendezem a tánc teret szinte minden alkalommal. Nagyon nehéz az erdőbe megfelelő hátteret találni, és a madarak helyhez kötéséhez is trükköket kell bevetni. Van egy extra faj is, de még nem árulom el kilétét, mivel kép nem készült róla.
















Őzek is tanyáznak a lesnél, jövet menet összefutok velük. Néha egészen bemerészkednek az épületek közé is.





2017. január 6., péntek

Az okos tavalyi kosok

Szilveszter napján az évek óta hagyományos délelőtti séta elmaradt, így a kosok földje felé vettem az irányt, és vendéglátó barátom kíséretében próbáltam meg lencse végre kapni a rafinált birkákat. -10 fok körül mutatott a hőmérő, de szerencsére a szél is fújt! Mikor kiszálltunk a sötétben a terepjáróból épeszű ember nem nagyon indult volna el a metsző szélben... mi elindultunk a kinézett leshely felé. Bevackoltuk magunkat és vártuk a napfelkeltét. Még javában a kékórában voltunk, mikor a tetőn fekete folt jelenik meg. Távcső nélkül és a muflon nélküli erdőkhöz szokott szememmel disznónak vélem, de az optika megmutatja hogy kos jelent meg a látótérben.


Társa is követi a legényt, de még van idő a napfelkeltéig. Sajnos az 1/15s záridő és az iso1600 látszik a képeket. Lassan érkeznek a kosok szerencsére, így van idő alakulni a fényeknek.


Mikor tisztább foltba ér valamelyik, akkor exponálok. Egyszercsak jobbra eltűnnek a szemünk elő. Percekig nem mozdul semmi, már el is könyveltem, hogy továbbálltak, amikor újra felbukkannak, immár sokkal közelebb.


Feszülten figyelnek minket, mi meg az óránkat, hogy jöjjön már az a hajnali ragyogás, de még van pár perc...



Nem tudom meddig figyeltük így egymást mozdulatlanul, de a kezem kesztyűben is ráfagyott az expó gomba. Ahogy tudtam mentem lefelé az isoval, de 1/30s záridőnél többet nem tudtam elérni, ami valljuk be elég kevés így hogy a gépet a lesdeszkának szorítva tartom. Egyszercsak megunták a nézelődést, sarkonfordultak és visszamentek a sűrűbe... kb 5 perccel később koslató rókák vonultak el előttünk...


Hejj ezek a hajnali fények... 5 percen múlott... ezután a ragyogó reggeli fények simogatják a fagyos domboldalt, ahol percekkel előtte a kosokkal a fénytelenségtől szenvedtem...



Miután reményeink elszálltak átkukkantottunk egy másik domboldalba, ahova eredetileg menni akartunk, de mivel napok óta nem mozdultak ott a muflonok, így letettünk róla...


Még láttuk a hegybe visszaváltó vegyes nyájat... Jó kis reggel volt, remélem idén sikerül egy havas napfényes kost elcsípni! Ideje lenne már! :)