Egy kis ölyvezés

Ismét az énekes lesembe látogattam, valahogy nincs kedvem a pusztához.. sár, silány környezet.. inkább a hegyvidék. Rendszeresen van kint kaja a ragadozóknak és érdekes módon jobban működik, mint a síkság, pedig ott jóval nagyobb számban élnek ragadozók. Még sötétben kimentem, majd vártam. Szokásos énekes sereglet mozgolódott szajkók kíséretében. Fogyott a kaja az etetőből.

Később az ölyvek is megérkeztek. Pontosan 3db. Kergetőztek, Néha beszálltak, de valami gyanús volt nekik. Próbálkoztam röpképezni, de a szűk kilátás és a domboldal miatt, nagyon nehéz lekövetni a madarakat. Álltalában csak beesnek a beszállóra a semmiből. Íme pár kép, a szokásosak... Ötletem azonban van, hogy tudnám egy kicsit feldobni, úgyhogy van min mesterkednem...

Téli tavasz...

Extrém napokat élünk az időjárás tekintetében. Napos, hómentes, tizen celsius fokos nappalok, enyhe, esetleg éppen fagyos éjszakák. A saslest nem is eröltetem, a környékére se mennek a ragadozók. Kaja azért lehetőleg mindíg van előtte, de jórészt a dögevők járnak jól vele. Maradnak az énekesek, illetve egy kirándulás tőlem távoli tájakra, az ország másik végébe, ahol egy kis családi pihenés volt a célpont barátokkal, na és persze fényképezővel.

Több délután beültem az etetős lesembe, de inkább csak nézelődés volt. Érdekes módon az ide kirakott húson 3-4 ölyv rögtön rajta van, igaz a rókák le is rendezik másnapra. Szokásos fajok mozognak, csak a fénnyel próbálok játszani, illetve valami féle akciófotón mesterkedek, de sajnos úgy tűnik egyenlőre kevés vagyok hozzá. Idén először látogatott meg a vörösbegy, de nem maradt sokáig.

Mennyivel másabbak a képek ha egy kis langyos lemenő nap is szerephez jut:

Közben megejtettük a dámozós hétvégét is. Sajnos az idő nem a fotózásnak kedvezett, de azért sétáltam pár jó kört, és készült pár doku fotó a hangulat megörökítésére.

Mindennapi munkahelyi bejárásaim alkalmával is sokszor találkozok vadakkal a lehető legváratlanabb időpontokban is. Mivel nem a fotózás a cél, így általában csak használhatatlan képek születnek, de azért megmutatok párat.

Ha szerencsénk lesz, idén hétvégére esik a tél! :)

Évkezdet...

Itt az Új év, új esélyek, új remények, és új fotózások. Reméljük sikeres lesz. 2014 év vége egy számomra megtisztelő sikerrel zárult: az ölyves képem hét fotója lett a BPH-n! Köszönet érte!

Kezdetnek 2. án megnéztem a sasos lesem. Hideg volt, de a tél még nem jött el, pedig hogy vártam az ünnepekre. Pár kockát lőttem a szokásos fajokról, holló, dolmányos, szarka, de nem voltam elégedett. Egy defektet is sikerült összeszednem, el is késtem, a dögöket a róka széthúzta az egész réten, nem volt az igazi...

Délután indulás a Mátra lábához, a cél muflonok! Ahogy közeledünk, köd kezdi borítani a tájat, estére ránkjött az ónos eső... nem is folytatom..
Reggelre szerencsére kitisztult, és jó fagyban indultunk a területre, de mozgás minimális. Kb egy kilométerre észrevettem a mufikat fent a hegyen. Nem húzom az időt, mert könnyen odébbállhatnak, így indulás rájuk...

A nap kisüt, halkan próbálok felfelé cserkelni a túrista ösvényen. Ropog a fagyott levél, nem megy a halk settenkedés. Nagyjából elérem a helyet ahol a mufikat láttam mikor füttyentés alattam egy vízmosásból... na bakker... pattan is ki egy jerke a bárányával, majd a füttyögése közepette megindul fölöttem a domboldal, Ezt elszúrtam, nem vettem észre az előörsöt...

Körülbelül tizenötös vegyes nyáj két jó kossal, de a fotózás bajos. Hiába a lábaserdő a távolság miatt nehéz a fotó. Kinézet a haladási irányukba egy nyiladékot és ott várom őket, amikor belépnek próbálok gyorsan fókuszálni és exponálni...

Teljesen nem vagyok elégedett, de ez legalább szép erdei környezet, és volt fény... Miután hazajövök, másnap lejött 15 centi hó... ez az év is jól kezdődik...
Mivel volt segítségem és a család még rokonozott, így kimentem átrendezni kicsit az erdei etetős lesem. Leginkább hátrébb vittük a fix 400nak megfelelőbb távra. Mielőtt mindenkiben jogosan felmerülne a kérdés, hogy miért nem az etetőt, beszállót vittem távolabb, mondom, hogy a domboldalban egy párkányon van a les és az etetés, és a beszálló a párkány végén volt, onnan már nincs hátrébb. :) Mikor végeztünk vele visszavittem a segítségem a városba, de gondoltam beülök még kicsit, sok madár mozgott..
A vágyott süvöltőim szokásos helyükön kajáltak.. tettem is a leshez a fájukból egy gallyat, hátha idén lejönnének.. csináltam 1-2 doku képet:

A feltöltött lesen forogtak az alap fajok, éhesek voltak már.. A középfakopi megint benézett. A háj vonzza mint a mágnes.

Vasárnap gondoltam utolsó nap a szabadságból, kinéztem a saslesbe. A havat igen szűk marokkal mérték erre. Keréknyom előttem a minimális hóban, dejó, valaki végigment előttem.. A les előtt széthúzva a kaja, rókák jártak...
Szokásos fajok itt is egy piros ladával kiegészítve (nem, nem Bence az! :)). A nap izgalmát egy rudli okozta, ami a les mellett haladt el jó tempóban.

A hollók nem mertek beszállni csak messzebb ültek, ölyvet nem is láttam, minden elkerült. Pár szarka jött be, köztük egy farkatlannal..

Nekem így indult az év! BÚÉK mindenkinek!