2015 összefoglaló

Mivel az év vége nagyon gyengére sikerült, így egy kis összegzéssel zárnám az idei fotós élmények leírását. Sokminden történt idén, sok tervem végét siker koronázta, és persze voltak olyanok is, amik nem sikerültek, de ez így van rendjén.

Az előző tél februárban mutatta meg magát, amikor is beért az addigi etetésem ragadozó fronton. Sikerült szép rókát fotóznom, ölyvbunyót, a sas azonban elkerülte a lesem.

Márciusban az éledező természettel elkezdtem a határt járni. Búbosbankát szerettem volna fotózni, így odukat telepítettem, de sajna ez a projekt nem végződött sikerrel. Seregélyek foglalták el az odukat, csak egy helykeresgélés közben készített banka fotó vigasztalt.

Ellátogattam a Mátrába is, egy vadászbarátom invitálására. A fotós célpontok a muflonkosok voltak. Párszor sikerült is a közelükbe kerülni.

Elkezdődött az őzbakszezon is. Külföldi barátaimnak jártam ki bakokat figyelni, illetve egy két éves projektben is eredmény született, sikerült a megyében élő fehér őzeket megtalálni, és kb tíz kimenetelből kilencszer meglátni és egy párszor lefotózni őket. Külön öröm, hogy Sanyi barátomnak is sikerült megmutatni őket!

A tavasz után saját projektjeimbe uborkaszezon következett. A növényzet feljött, az őzek eltűntek a takarásban. Madaras projektem nem sikerült, előző évi klassz vizes területem a nagy aszályban kiszáradt. Sanyi barátom invitálására az ő helyét látogattam meg párszor, és nagy élményekkel tértem haza minden egyes fotózás után. Számomra új fajokat sikerült néha túl közelről is megfigyelni, fotózni.

A gyurgyalagokat is megnéztem egy alkalommal. Bár beleseztem, de igazából nem volt időm látogatni őket.

Volt érdekes kalandom a nagyvadas területemen is, amikor egyik este egy uráli bagoly ült le nem messze a magaslestől, amin leskelődtem.

A nyár közepén meguntam, hogy mindenért autózni kellett, úgyhogy elhatároztam, azzal főzök amim van. Építettem egy kis kezdetleges lest a házam mögött található bányatavak egyikén, és elkezdtem a sirályok, csérek életét figyelni. Jó kis téma lett belőle, nem is gondoltam volna. Új fajokat fotóztam ismét.

Emellett cigánycsukokat is beleseztem egy nádszélben. Itt a fiókákat etető szülők vadászata idézett elő érdekes helyzeteket.

Augusztus első hetére beindultak az őzbakok is, csúcsára ért az üzekedés. Nálam elég gyengére sikerült, valahogy nem akartak ugrálni a bakok. Azért pár legényt ígyis sikerült becsapni.

A szeptember az eddigiektől eltérő módon nem a hazai erdeink gímszarvasával kezdődött, hanem idegen tájakra látogattam. Egy barátom meghívásának eleget téve Norvégiában töltöttem egy szűk hetet. Hatalmas élmény volt, az új tájakon, számomra nem mindennapi állatok utáni cserkelések.

Hazaérve bevetettem magam az Aggteleki karszt erdeibe a bőgő gímbikák után. Végre sikerült bőgő, és jó fényekben szép bikával összefutnom. Ezt is nagy eredménynek tartom ebben az évben!

Októberben a dámbikák felé fordítottam az optikámat, és a barcogásban próbáltam meg érdekes jeleneteket megörökíteni. Igazából nem tudtam az áhított képeket elkészíteni, de azért volt izgalmas pillanat.

Novemberben decemberben újra elkezdtem etetni a ragadozós lest, amit áthelyeztem. Egy fiatal rétisas közreműködésével elkészült az első sasfotóm saját lesemből! Részeredmény, hiszen a területen egy adult és egy szubadult egyedből álló parlagi pár él, amiket egyenlőre a távolból csodálok, ebédre még nem ugrottak be. De majd talán ezen a télen?!

Jöhet 2016! Új remények, új tervek, és remélem sok jó élmény és sok szép kép vár rám! Ezúton szeretnék minden kedves olvasónak boldog Karácsonyt, és sikerekben gazdag Új évet kívánni! Szép fényeket! Folyt. köv... Lesi

November rain

A november elég esősre, taknyosra, ködösre sikeredett. Ugyan megfogadtam, hogy idén kivárom a megfelelő időjárást a fotózásra, azonban az első beülés fellelkesített, így gyorsan rászántam két újabb alkalmat, hogy beüljek a ragadozós lesbe. Nem részletezem túlzottan a fotózásokat. Sajnos hamar rájöttem, hogy nem úgy van az a sasfotózás, ahogy én elképzeltem... Van mozgás a les előtt, de a sas nem jelentkezett. Szarkák, dolmányosok, ölyvek, hollók adják a fotózás gerincét, ők azonban szép számmal. Az időjárás sem volt kegyes egyik alkalommal sem. Sűrű köd ereszkedett a tájra, alig lehetett a beszállóig ellátni. Rá kellett jönnöm pár dologra az etetéssel kapcsolatban is. Jó ha sok kaja van a les előtt, de csak a szoktatás időszakában. Fotózáskor nagyon széthúzza a madarat. Ha mozgatni szeretnénk a fotóalanyokat, akkor le kell takarítani a platzot és csak kisebb darab kajákkal kell operálni. Rákaptak a rókák is az etetésre, keresztbe is tettek rögtön. Az előző nap szépen elrendezett kaja reggelre beterítette a rétet, ami nyilván csak világosban derült ki, úgyhogy a nagy számban érkező madarak szerte szét ücsörögtek, nem akartak a les elé keveredni. Azért készültek képek, amikből mutatok párat:

Exif: iso500, 1/2s !!!, f5,6, 400mm, Mf

Járnak a leshez cinkék, tengelicek is a sok mezei veréb mellett az etetésre. A karvaly is beült egy fél pillanatra, miközben az apróságokat hajkurászta, de az értékelhető kép elmaradt. Süvik füttyögnek a les fölötti fán, remélem egyszer ők is lenéznek mikor ott vagyok. A remények élnek, az időjárás alakul, remélem legközelebb már komolyabb fotókkal jelentkezem! :)

Sasles II.

Előző télen belevágtam egy projektbe. Sast szerettem volna fotózni önerőből, saját lesből, ezért végigetettem a telet, ennek ellenére a lesem sasmentes sasles maradt! Idén folytatom az elkezdett munkát, de új hely után néztem. Úgy láttam az előző helyem nagyon zavart volt, sok reggelemet elrontották a gombázók, így egy lakott területtől távolabbi részt néztem ki, amit még mindíg a parlagi pár revírjének gondolok. Pár nap gondolkodás után úgy döntöttem, hogy nem építek új lest, hanem áthelyezem a meglévőt. Kb két hete kinéztem a helyet, amit gondoltam. Nagyon igéretesnek tűnt. Vércsék,ölyvek ücsörögtek a fasoron, és sast is láttam. Rákövetkező napon egy barátom segítségével át is helyeztük a lest.

A les a helyén, jöhet a beszálló. Idén csak oszlopszerű rönköt tettem ki, hogy pontosan tudjam hova várjam a madarat. Amikor a terep nagyjából kialakult, egy birka maradványaival el is kezdtem az etetést. Két nap múlva újabb zsigerhez jutottam, és amikor kivittem a beszálló tele ürülékkel, az előző dög letakarítva, beindult az élet! Még egy dolgom volt, nagyon gazos a les előtti rész, úgyhogy egyik délután kiszaladtam lekaszálni a növényzetet. Ahogy gurultam a leshez a sas a les mellett ücsörgött a fán!!! Uhh! Jó jel, már lehet járt is lent?! Ez csak egyféleképpen derülhet ki, rá kell ülni! Közben megjavították a sikeresen leejtett objektívem is, úgyhogy immáron a saját felszerelésemmel vártam a hétvégét.

2015.11.07 sasles, hajnal, tesztfotózás

Mikor új üveget vágattam a lesbe, a tavalyitól egy kicsit nagyobbat, S-nek is levágattam ami az ő lesébe kell. Hétvégén megbeszéltük, hogy eljön érte, és ha már itt lesz beülünk a lesembe egy tesztfotózásra. Az esti beszélgetés után nagyon nehéz volt a reggeli kelés, de még sötétben odaértünk a leshez. Kitettük a friss zsigert a les elé plusz egy kis vödör kukorica-búza-napraforgó keveréket, letettem a kocsit és pár perc múlva már a lesben kuksoltunk várva a fényt és a főszereplőket, a madarakat. Sajnos akkora köd volt, hogy alig láttunk az orrunkig, de bizakodtunk. A les egy személynek még kényelmes, de kettőnek már igencsak szűkös volt. A műsor a tavalyihoz hasonlóan a szarkákkal indult.

Majd érkeztek a dolmányosok is. Nemsokára holló hangja üti meg a fülünket és pár perc múlva az egyik a fejünk fölött a fán, a másik előttünk landol.

Valami gyanús neki, nem eszik, hamar távoznak. Egyszercsak beindulnak a varjak és égtelen károgással elindulnak. Nagy ragadozó közeleg!!! És igen! Ő az! A sas! Két tiszteletkört tesz a dög fölött a sleppel a nyakán. Csak jöjjön le! Pár perc, nem látjuk, eltűnt a szemünk elöl, majd újra fölénk evez és lehuppan a földre! wáááá!!! Ezaz! Sas a les előtt rögtön első beülésre!

Hatalmas madár, el sem hiszem. Mozdulni se merek, csak pár expót lövök a fiatal királyról. Igazából nem az öreg parlagi pár, amire hajtok, de ennek a fiatal rétinek is nagyon örülök. Nem is láttam még soha a területen, most meg itt ül előttem.

Ült kicsit majd távozott. Evés nélkül. Kicsit messze volt, meg a köd se az igazi, de remélem ez csak a kezdet. Folyamatos volt a mozgás a les előtt, de a fények nem akartak javulni, a köd sem oszlott. Kb 15-20 szarka és 7-10 dolmányos varjú folyamatosan szórakoztatott minket.

Közben fenyőrigók, seregélyek röpködnek. Néha 1-1 széncinke és mezei verebek is beesnek a magokra. Érdekes vendég eszi előttünk a magot a gazról, egy nagy fakopi.

A verebeket egy karvaly kergeti meg, de nem ült le csak elviharzott 1 méterre a nézőablak előtt. :)

10 órakor úgy döntök menjünk. a mozgás is csendesedett, meg az ülés olyan rosszul sikerült a lesben, hogy nem is nagyon bírtunk volna tovább. Amikor kimászunk, látjuk hogy a sas ott ült a lestől 50 méterre! :( Remélem nem ijesztettük el!!! Kiteszek mégegy beszállót, majd jókedvűen távozunk! Azthiszem erősre sikerült az idény nyitány. Nagy terveim vannak ezzel a lessel! Jóhet a térdig hó a -10 fokkal! :)