SZARVASBŐGÉS

Igen! Csupa nagybetűvel. Vadászként is és fotózni szerető emberként is az év leginkább várt eseménye számomra. A nagyvadazás csúcsa. Idén azomban két szóval tudnám jellemezni az eddigi bőgést: köd, eredménytelenség. Egyszerűen nem jön össze az áhított fotó. Szeptember első két hetében a megfigyelés volt a fő feladat, mivel egy vendégem érkezésére készültem, aki a bőgésben szeretett volna egy szarvasbikát terítékre hozni. A megfigyelések alatt jóformán nem is láttam bikát! Langy meleg lengedezett minden este, reggel. Csendes volt az erdő, a tarvadak egyedül mászkáltak. Jóformán csak melléktermék fotók készültek, vagy még azok se. Aztán eljött a vadásztatás ideje. 3 kimenetelből csak egy kölyökbikát tudtam mutatni, úgyhogy egy területváltás után kénytelen voltam elvinni a vendéget máshova. Az új területen nagyon jó bőgés volt már (ezen a részen szoktam nyáron fotózni, de vadásztatás alatt lehetetlen bejutni). Néha 15-20 bika is bőgött körülöttünk, ahogy a vendég megjegyezte, mintha  a Jurassic Parkban sétálnánk. Sikeres is lett a második kimenetelen, egy szép, de ködös hajnalon. 5 bika bőgött, forgott előttünk a réten, amiből sikerült választani. Miután a vendég elégedetten távozott, még S. barátommal kimentünk egy esti-reggeli cserkelésre a társaságom területére. Reggel négy bikát néztünk meg, volt amit 30 méterre bebőgtem, de hiába a nyílt réten bőgött előttünk a fénytelenség, pára, köd miatt nem bírtam fotózni. Talán még teszek pár próbát idén, bár egy kicsit elfáradtam, "lebőgtem magam". :)
Jöjjön pár kép, ha már fotós blog:

És a melléktermékek:

Gyűrűs fekete

Ebben az évben megpróbálkoztam a vizimadarak fotózásával. A blogban végig dokumentáltam is az eseményeket. Legutóbbi madaras posztomban mutattam egy gyűrűzött fekete gólyát. 20-25 fős gólyacsapat járta a területet ahol fotóztam, de kizárólag az utolsó alkalommal láttam a gyűrűzött példányt. Hogy végig ott volt, vagy csak akkor csatlakozott a csapathoz, nem tudom?! Mindenesetre elég feltűnő volt a gyűrű a lábán.
A képeket, adatokat megküldtem az illetékeseknek és ma reggel megérkezett a válasz. A gólyát 2005-ben 1 éves korában gyűrűzték meg Szlovákiában, Kassa mellett, egy bizonyos Jozef Mihok madarász. 10 éves madárral találkoztam. :) Érdekesek ezek az információk. a fotós néha nem is tudja mivel találkozik.

Kis összegzésként június 25.-től augusztus 28.-ig összesen 16 alkalommal voltam kint valamelyik lesemben a 3-ból és több mint 2000 fotó készült, több mint 25 fajról. 5 gyűrűzött madarat fotóztam, amiből a 3 kanalasgémnek és a fekete gólyának sikerült leolvasni a gyűrűjét, sajnos a jégmadárnak nem (annyi biztos hogy magyar gyűrű volt rajta). Kezdésnek nem volt rossz ez a nyár... sőt...

Köd, köd, és megint csak köd!

2014.08.30 - Szombat hajnalban ismét a szarvasfotózás van porondon. Előző napi próbálkozásomat agyonvágta a köd, gondoltam újra próbálkozom. Hivatásos barátomnak meghagytam, hogy reggel küldjön egy smst, ha megint köd van, és akkor halasztjuk a dolgot. Felkelek, nincs sms, jó jel! Kinézek az ablakon, csillagfényes derült az ég. Ezaz! Indulok is. Egy óra múlva felveszem P.-t, még mindíg tiszta a levegő! :) Kiérünk a területre, összecuccolok, és indulás. Ekkor szinte vezényszóra elkezdődik a ködképződés, és 10 perc múlva már megint beborít mindent a fehér homály... Pfff. Ez az én szerencsém. Nekiindulunk, egy bika nyekereg az első rét mellől, de már beért a gyömülcsösbe, erről lemaradtunk. A ködben szarvask ugranak el sajnos nem látjuk őket. Erdőszélre érve disznót turkálnak előttünk. Szelünk jó, nem látnak. 2 koca malacokkal. Elkezdek elhelyezkedni, Állványt beállítom, minden kész, mikor megugranak, de nem tőlünk. A koca figyel, a malacok felénk szaladnak. Közel vannak, kitöltik a 400ast. Kattognak az expók, mind a 2 koca befut, majd kimerevedve figyel, aztán távoznak. Záridő: 1/15s

Miután elvonulnak tovább indulunk. Erdősáv széléhez érve gally reccsen a talpunk alatt, erre bika bőg ránk az erdő széléről. Gyors válasz is érkezik rá előlünk a rétről, ezaz, kint vannak! Kiérünk... nincsenek... :( Pont beértek. Még feleselnek egymással, meg velünk, de már nem jönnek ki a sűrű takarásából. A réten tarvad rudlik legelnek. 4-5 tíz fő körülni rudli, de csapos kölykökön kívül említésre méltó bika nincs velük. Első csapat bevállt előttünk az erdőbe, megyünk tovább. A következő rudlihoz bika szalad fel a patakpartról. Rábőgünk, megáll, visszabőg, de nem időz kint sokáig, elvonul a rudlival. Közben a köd folyamatosan ereszkedik, jól látszik ez a képeken, ahogy lassan elfedi a csapatot.

Haladunk tovább. Ismét egy rudli vált vissza az erdőbe. Közelükbe jutok, de a levegő csöpög a párától.

Mire az erdőszélre érnek, mintha oszlana a köd...

Amint az erdőbe érnek, kisüt a nap, kitisztul a levegő. Legel még 2 kisebb rudli a domboldalban, de olyan nyílt helyen vannak, hogy lehetetlen megközelíteni őket, főleg hogy ők is befelé vonulnak a nappali beálló helyükre. Egy két dokuképet csinálok még, aztán indulás hazafelé... Egyszer csak belefutok már egy szép napkeltébe... folyt. köv.

Egy kis összefoglaló

Egy kis összefoglalóval szolgálnék az elmúlt hét eseményeiből. Sajnos eléggé eredménytelenül jártam a természetet fotózás tekintetében.

2014.08.23 - Saját erdős területemre mentem ki hajnalban egy cserkelésre, gondoltam megnézem egy kicsit a szarvasokat a bőgés előtt. Csak tarvadat láttam, azt is még napkelte előtt a tarvágásban csipegetve. Ismerős bak is legelgette a hajtásokat, de még fényképezésre gondolni sem lehetett. Később mikor a reggeli fények megérkeztek, már említésre méltó vaddal nem találkoztam. A reggel egyetlen képét, egy a hazafelé úton fotózott, 3 gidát vezető suta szolgáltatta. Régen láttam már ilyen nagycsaládost...

2014.08.27 - Nagyvadazás nem jött össze, a hivatásos barátom elfoglaltsága, meg vadásztatás miatt. Maradt a madaras les, amin múlt héten igazítottam kicsit. A víz tovább zsugorodott, elfogyott a beszálló alatt, így előrébb mentem a lessel, majd egy nyíltabb vízfelületet takarítottam ki. Reggl 5kor bent hasaltam a lesben, szokásos menetrend. Jöttek a gólyák, jégmadár, szürkegémek. Ahogy nézegettem őket az egyik gólyán gyűrűt fedezek fel. Eddig nem vettem észre, hogy lenne valamelyiken, később a nyári képeket végignézve, nem is láttam gyűrűset.

A madár adatainak kiderítése folyamatban van, eddig annyit tudtam meg, hogy szlovák a gyűrű a lábán. Amint megtudom, közlöm az adatokat.

A jégmadár már egész őszi háttér előtt üldögélt...

Már csak ezt az egy jegest láttam. Elfogy a víz, a hal... lassan odébbállnak...
A legutóbbi bejegyzésemben fotózott 3 kanalasról közben megtudtam, hogy mindegyiket a Hortobágyon gyűrűzték, ezévi madarak. Kettőt Pigniczki Csaba, egyet pedig Lukács Katalin Odett látott el jelöléssel. Egyébként a kanalasok is odébbálltak már a területről.
A hajnal végére a sasok is a helyükre szállnak, egyikük mögém ereszkedik. A lesből kimászva, már hazafelé fotózom le dokumentáló jelleggel.

2014.08.28 - Reggelre megbeszéltem, hogy irány a szarvasok földje. 5-kor találka. Kisfiam egész éjszaka szórakoztatott, mire végre elaludt. Kelek hajnalban, nézem az órát 10 perc múlva 5 óra és kb 1 óra az út... na ez bukta... természetesen gyönyörű tiszta reggel volt, napfelkeltével, szarvasbőgéssel... Mérges vagyok magamra, végre itt a lehetőség és elpuskázom...
Délelőtt a munkahelyemen területbejárás közben ismerős kis bakot látok feküdni a növényzetben...

2014.08.29 - Kijavítva az előző napi csorbát, hajnalra ismét találkát beszélünk meg, most 15 perccel korábban érkezem...:) De! Akkora köd van, hogy az orrunkig nem látunk... Szarvasok mindenfelé, de a nagy ködben, félhomályban nem látjuk őket, csak az utolsó pillanatokban. 2 kölyökbika rámjön, róluk próbálok képet készíteni...

2 ígéretes fiatal legény.. a környezet jó lenne, ha látszódna, a táv jó...dehát az a nyavajás köd... Nem is tudom mit kezdjek ezekkel a képekkel...
Távolabb is bika tarvadakkal, de csak sziluettek látszódnak. Még egy sutába és két gidájába botlunk...

Több kép nem készült. Nem baj. A hely jó. Ha sikerül szép, ködmentes, reggelt kifogni, a vadakkal nem lesz baj! Folyt. köv.

Párás hajnalon

Ma hajnalban nagyvadazni indultam volna, de... A terület messzesége és a hivatásos barátom elfoglaltsága miatt (vadásztat) megint a vizes lesben kötöttem ki, no de sebaj. Még sötétben érkezem a lesbe, igazítok a beszállón, konstatálom hogy  a víz továbbra is nagyon fogy, annak ellenére hogy terepjáróm igencsak táncolt a befelé vezető úton, a jókora leesett eső után.
Szokásos menetrend: érkeznek a gólyák, sípol a jégmadár, de még semmi fény, párában úszik az egész morotva. Várok... A gólyák gondolnak egyet, tovább libbennek. A jégmadár is elmegy vadászni. Nagy a csend, a pára nem akar oszlani. Lassan vissza szállíngóznak a nagygázlók, amikor egyszercsak örvénylés közeledik a lesem felé a nád széléből. Mi lehet az??? Végig takarja egy zsombék. Ahogy beér, már lassan túl közel is, akkor látom, Ő az, aki már meglátogatott a legutóbbi alkalommal is, de akkor még a sötétség homályában. Vidra! Pár dokfotó készül, fény nemsok, környezet silány, de legalább megvan.

Exif adatok: 400mm, iso500, f/5,6, 1/15s

Ezután ahogy világosodott sorra érkeztek a madarak: gólyák, szürke gémek, egy csapat tőkés réce egy csörgővel kiegészülve.

A mai reggel főszaraplői azonban a kis kócsagok lettek. Folyamatosan jelen voltak, táplálkoztak vagy csak simán gubbasztottak. Mivel a víz nagyon összezsugorodott, így fix optikámmal nehéz volt a fotózás, a képek nagyrésze vágatlan.

Időközben a 2 fiatal parlagi is a helyén élvezte a napfelkeltét. Dokfotó készült róluk is.

Ezután már tényleg a nagyvadak következnek, főleg miután a hét elején már bőgicsélő bikákról kaptam infókat, és ma hajnalban is 6 Celsius fokot mutatott az autó hőmérője! Folyt. köv.