Évkezdet...

Itt az Új év, új esélyek, új remények, és új fotózások. Reméljük sikeres lesz. 2014 év vége egy számomra megtisztelő sikerrel zárult: az ölyves képem hét fotója lett a BPH-n! Köszönet érte!

Kezdetnek 2. án megnéztem a sasos lesem. Hideg volt, de a tél még nem jött el, pedig hogy vártam az ünnepekre. Pár kockát lőttem a szokásos fajokról, holló, dolmányos, szarka, de nem voltam elégedett. Egy defektet is sikerült összeszednem, el is késtem, a dögöket a róka széthúzta az egész réten, nem volt az igazi...

Délután indulás a Mátra lábához, a cél muflonok! Ahogy közeledünk, köd kezdi borítani a tájat, estére ránkjött az ónos eső... nem is folytatom..
Reggelre szerencsére kitisztult, és jó fagyban indultunk a területre, de mozgás minimális. Kb egy kilométerre észrevettem a mufikat fent a hegyen. Nem húzom az időt, mert könnyen odébbállhatnak, így indulás rájuk...

A nap kisüt, halkan próbálok felfelé cserkelni a túrista ösvényen. Ropog a fagyott levél, nem megy a halk settenkedés. Nagyjából elérem a helyet ahol a mufikat láttam mikor füttyentés alattam egy vízmosásból... na bakker... pattan is ki egy jerke a bárányával, majd a füttyögése közepette megindul fölöttem a domboldal, Ezt elszúrtam, nem vettem észre az előörsöt...

Körülbelül tizenötös vegyes nyáj két jó kossal, de a fotózás bajos. Hiába a lábaserdő a távolság miatt nehéz a fotó. Kinézet a haladási irányukba egy nyiladékot és ott várom őket, amikor belépnek próbálok gyorsan fókuszálni és exponálni...

Teljesen nem vagyok elégedett, de ez legalább szép erdei környezet, és volt fény... Miután hazajövök, másnap lejött 15 centi hó... ez az év is jól kezdődik...
Mivel volt segítségem és a család még rokonozott, így kimentem átrendezni kicsit az erdei etetős lesem. Leginkább hátrébb vittük a fix 400nak megfelelőbb távra. Mielőtt mindenkiben jogosan felmerülne a kérdés, hogy miért nem az etetőt, beszállót vittem távolabb, mondom, hogy a domboldalban egy párkányon van a les és az etetés, és a beszálló a párkány végén volt, onnan már nincs hátrébb. :) Mikor végeztünk vele visszavittem a segítségem a városba, de gondoltam beülök még kicsit, sok madár mozgott..
A vágyott süvöltőim szokásos helyükön kajáltak.. tettem is a leshez a fájukból egy gallyat, hátha idén lejönnének.. csináltam 1-2 doku képet:

A feltöltött lesen forogtak az alap fajok, éhesek voltak már.. A középfakopi megint benézett. A háj vonzza mint a mágnes.

Vasárnap gondoltam utolsó nap a szabadságból, kinéztem a saslesbe. A havat igen szűk marokkal mérték erre. Keréknyom előttem a minimális hóban, dejó, valaki végigment előttem.. A les előtt széthúzva a kaja, rókák jártak...
Szokásos fajok itt is egy piros ladával kiegészítve (nem, nem Bence az! :)). A nap izgalmát egy rudli okozta, ami a les mellett haladt el jó tempóban.

A hollók nem mertek beszállni csak messzebb ültek, ölyvet nem is láttam, minden elkerült. Pár szarka jött be, köztük egy farkatlannal..

Nekem így indult az év! BÚÉK mindenkinek!

Az ajándék

Szóval miután 24.-én a kisfiammal feltöltöttük az etetőt, kitettem a vadkamerámat is, gondoltam most megnézem, mi hordja el a húst a ragadozómadarak mellett?! Másnap reggel, ha már a kamerát úgyis be akartam hozni, összekötöttem egy fotózással. Már sötétben megérkeztem. +6 fokot mutatott az autó, nem sok jóra számítottam.... Ahogy jött fel a nap, beindult az élet az etetőn. Szokásos fajok: cinegék, verebek, szajkók hada érkezett. Vijjogást hallok a távoli erdő felett, felébredt az ölyv is. Hollók is klongattak, de nem jöttek le, csak végigrepültek a völgy fölött.

Ahogy az énekesekkel szórakozom, beszáll egy középfakopáncs is a ragadozó beszállóra.

Nem eszik, jön-megy. Szajkókat próbálok röpképezni, de nemnagyon megy. Egyszer csak ölyv huppan az ágra. Pont nem fér bele a fix 400-ba. Ezen is változtatnom kell majd...

Nem jön le enni, valami gyanús neki. Miután elrepült még szajkózok egy kicsit. Mindíg elcsodálkozom rajta, hogy ugyanaz a háttér mennyire más színekben pompázik, a különböző időpontokban.

Hazaérve, megnéztem a kamerát. Két róka hordta el a húst az éjszaka közepén. Majd jönnek még világosban is, ha éhesebbek lesznek! :) Ami viszont érdekes volt, hogy az etetés után egy órával, már 2 ölyv is ült a dögön, szóval nem voltak valami szégyenlősek.

Másnap, 26.-án reggel úgy gondoltam csak beülök megint, megnézem az ölyveket, pedig a sasles is vonz, de azt meghagyom a havas napokra, ha lesznek. Nem indulok olyan korán, csak 7-re vagyok a lesben, viszont -4 fokot mutat a hőmérő... ígéretesebb a helyzet... Szép napfelkelte után érkeznek a szokásos apróságok...

Itt is ugynaz a háttér, csak a felkelő nap színe változtatja  a színeket. Ezután következett az "ajándékom".
Ölyv landol a szemközti erdő egyik fáján. Na ebből még lehet valami, ha idejön, talán tudom követni röptében (ez itt a terepviszonyok miatt nagyon nehézkes). Rövid várakozás után elrúgja magát, és jön is. Kattoga a zár, de lemaradok a fókusszal. Egy talán elfogadható kép születik.

Egyből a földre ül kajálni, de olyan közel van, hogy csak portrézni tudok, illetve túl zsúfolt a színpad, újabb dolog amin változtatni kell. Itt még a nap csak a hátteret világította meg.

Gondol egyet elrepül, de csak egy közeli fára. Ezaz... újra próbálkozhatok a beszállással. Jó 20 percig feszülten figyelek, nem mozdul... kinézek oldalra, mire visszafordulok már a levegőben van... na bakker, lemaradtam. Újra lejön és eszik. Már fényárban úszik, 9:45, ide elég későn süt be a nap a földre. Mennek a portrék, próbálom az egész madarat beszorítani, de túl közel van. Miután evett, mégközelebb jön, és kiül egy földtúrásra napozni...

Egy vágatlan állókép:

Gondoltam ebből ennyit lehet kihozni, amikor a pihenni próbáló ölyv körül elkezdenek a szajkók ugrálni, hordani a kukoricát az etetőből. Na erre a madaramnak se kellett több, elkezdett rájuk tátogni, illetve néha vakarózott is egyet egyet.

Nem győztem exponálni. Csak úgy kattogott a gép, és nem izgatta, pedig nem üveges a les. Még a telefonom is kidugtam videózni, semmi nem érdekelte. Nagyon szórakoztatott a dolog, úgy éreztem ez a kárpótlás a tavalyi télért, amikor 1-2 habitusnál többre nem futotta. Néha mintha direkt nekem produkálta volna magát. Itt például fogalmam sincs mit csinált :)...

Kedvenc képem, a "karácsonyi ajándék" a Torokvizsgálat címet kapta:

Exif adatok: iso500; 1/4000s; f/5,6; 400mm; Af + állvány+ távkioldó

Napozás után, újra enni kezdett, nekem pedig indulnom kellett haza, mégiscsak Karácsony van. Sikerül úgy lelépnem, hogy nem zavartam el, hihetetlen! Amennyire óvatos és félénk volt eddig, most annyira nem. Talán őt is megszállta a béke és a nyugalom...