2015. november 25., szerda

November rain

A november elég esősre, taknyosra, ködösre sikeredett. Ugyan megfogadtam, hogy idén kivárom a megfelelő időjárást a fotózásra, azonban az első beülés fellelkesített, így gyorsan rászántam két újabb alkalmat, hogy beüljek a ragadozós lesbe. Nem részletezem túlzottan a fotózásokat. Sajnos hamar rájöttem, hogy nem úgy van az a sasfotózás, ahogy én elképzeltem... Van mozgás a les előtt, de a sas nem jelentkezett. Szarkák, dolmányosok, ölyvek, hollók adják a fotózás gerincét, ők azonban szép számmal. Az időjárás sem volt kegyes egyik alkalommal sem. Sűrű köd ereszkedett a tájra, alig lehetett a beszállóig ellátni. Rá kellett jönnöm pár dologra az etetéssel kapcsolatban is. Jó ha sok kaja van a les előtt, de csak a szoktatás időszakában. Fotózáskor nagyon széthúzza a madarat. Ha mozgatni szeretnénk a fotóalanyokat, akkor le kell takarítani a platzot és csak kisebb darab kajákkal kell operálni. Rákaptak a rókák is az etetésre, keresztbe is tettek rögtön. Az előző nap szépen elrendezett kaja reggelre beterítette a rétet, ami nyilván csak világosban derült ki, úgyhogy a nagy számban érkező madarak szerte szét ücsörögtek, nem akartak a les elé keveredni. Azért készültek képek, amikből mutatok párat:





Exif: iso500, 1/2s !!!, f5,6, 400mm, Mf






Járnak a leshez cinkék, tengelicek is a sok mezei veréb mellett az etetésre. A karvaly is beült egy fél pillanatra, miközben az apróságokat hajkurászta, de az értékelhető kép elmaradt. Süvik füttyögnek a les fölötti fán, remélem egyszer ők is lenéznek mikor ott vagyok. A remények élnek, az időjárás alakul, remélem legközelebb már komolyabb fotókkal jelentkezem! :)

2015. november 7., szombat

Sasles II.

Előző télen belevágtam egy projektbe. Sast szerettem volna fotózni önerőből, saját lesből, ezért végigetettem a telet, ennek ellenére a lesem sasmentes sasles maradt! Idén folytatom az elkezdett munkát, de új hely után néztem. Úgy láttam az előző helyem nagyon zavart volt, sok reggelemet elrontották a gombázók, így egy lakott területtől távolabbi részt néztem ki, amit még mindíg a parlagi pár revírjének gondolok. Pár nap gondolkodás után úgy döntöttem, hogy nem építek új lest, hanem áthelyezem a meglévőt. Kb két hete kinéztem a helyet, amit gondoltam. Nagyon igéretesnek tűnt. Vércsék,ölyvek ücsörögtek a fasoron, és sast is láttam. Rákövetkező napon egy barátom segítségével át is helyeztük a lest.




A les a helyén, jöhet a beszálló. Idén csak oszlopszerű rönköt tettem ki, hogy pontosan tudjam hova várjam a madarat. Amikor a terep nagyjából kialakult, egy birka maradványaival el is kezdtem az etetést. Két nap múlva újabb zsigerhez jutottam, és amikor kivittem a beszálló tele ürülékkel, az előző dög letakarítva, beindult az élet! Még egy dolgom volt, nagyon gazos a les előtti rész, úgyhogy egyik délután kiszaladtam lekaszálni a növényzetet. Ahogy gurultam a leshez a sas a les mellett ücsörgött a fán!!! Uhh! Jó jel, már lehet járt is lent?! Ez csak egyféleképpen derülhet ki, rá kell ülni! Közben megjavították a sikeresen leejtett objektívem is, úgyhogy immáron a saját felszerelésemmel vártam a hétvégét.

2015.11.07 sasles, hajnal, tesztfotózás

Mikor új üveget vágattam a lesbe, a tavalyitól egy kicsit nagyobbat, S-nek is levágattam ami az ő lesébe kell. Hétvégén megbeszéltük, hogy eljön érte, és ha már itt lesz beülünk a lesembe egy tesztfotózásra. Az esti beszélgetés után nagyon nehéz volt a reggeli kelés, de még sötétben odaértünk a leshez. Kitettük a friss zsigert a les elé plusz egy kis vödör kukorica-búza-napraforgó keveréket, letettem a kocsit és pár perc múlva már a lesben kuksoltunk várva a fényt és a főszereplőket, a madarakat. Sajnos akkora köd volt, hogy alig láttunk az orrunkig, de bizakodtunk. A les egy személynek még kényelmes, de kettőnek már igencsak szűkös volt. A műsor a tavalyihoz hasonlóan a szarkákkal indult.


Majd érkeztek a dolmányosok is. Nemsokára holló hangja üti meg a fülünket és pár perc múlva az egyik a fejünk fölött a fán, a másik előttünk landol.


Valami gyanús neki, nem eszik, hamar távoznak. Egyszercsak beindulnak a varjak és égtelen károgással elindulnak. Nagy ragadozó közeleg!!! És igen! Ő az! A sas! Két tiszteletkört tesz a dög fölött a sleppel a nyakán. Csak jöjjön le! Pár perc, nem látjuk, eltűnt a szemünk elöl, majd újra fölénk evez és lehuppan a földre! wáááá!!! Ezaz! Sas a les előtt rögtön első beülésre!


Hatalmas madár, el sem hiszem. Mozdulni se merek, csak pár expót lövök a fiatal királyról. Igazából nem az öreg parlagi pár, amire hajtok, de ennek a fiatal rétinek is nagyon örülök. Nem is láttam még soha a területen, most meg itt ül előttem.





Ült kicsit majd távozott. Evés nélkül. Kicsit messze volt, meg a köd se az igazi, de remélem ez csak a kezdet. Folyamatos volt a mozgás a les előtt, de a fények nem akartak javulni, a köd sem oszlott. Kb 15-20 szarka és 7-10 dolmányos varjú folyamatosan szórakoztatott minket.



Közben fenyőrigók, seregélyek röpködnek. Néha 1-1 széncinke és mezei verebek is beesnek a magokra. Érdekes vendég eszi előttünk a magot a gazról, egy nagy fakopi.


A verebeket egy karvaly kergeti meg, de nem ült le csak elviharzott 1 méterre a nézőablak előtt. :)


10 órakor úgy döntök menjünk. a mozgás is csendesedett, meg az ülés olyan rosszul sikerült a lesben, hogy nem is nagyon bírtunk volna tovább. Amikor kimászunk, látjuk hogy a sas ott ült a lestől 50 méterre! :( Remélem nem ijesztettük el!!! Kiteszek mégegy beszállót, majd jókedvűen távozunk! Azthiszem erősre sikerült az idény nyitány. Nagy terveim vannak ezzel a lessel! Jóhet a térdig hó a -10 fokkal! :)