2015. május 25., hétfő

Csukok, gyurgyik

A sok vendég vizeskedés után, egy kis változatosságként, kinéztem a saját vizes területemre. Ahogy már írtam, teljesen ki van száradva. Porzik a föld a fű alatt, ahol egy éve méteres vízben lubickoltak a vizimadarak, fekete gólyák, jégmadarak. A száraz nádfolt mellett cigánycsukokat láttam röpködni, pontosan egy párt. Ha ló nincs... gondoltam kirakom rájuk a mobil lesemet.

2015.05.21 mobil leskunyhó, délután

 Egyik délután úgy döntöttm beülök egy kicsit. Pár perc elteltével a csukok egyre közelebb ücsörögtek a nádszálakon, majd egy fél óra után vadászni kezdtek. Érdekes volt figyelni őket, nem gondoltam volna, hogy így lekötnek majd. Amég az egyikük vadászott, addig a másik a nádon ült és figyelt, majd váltás. Íme a páros:


A hím és a tojó:



És két fotó a vadászatról:



Ezek még csak tesztképek, de látok fantáziát a dologban, úgyhogy dolgozok még a témán!
Itt a les amiből fotózok, werk képpen:


2015.05.24 mobil les, kora délután

Egy vadőr barátom bemutatott egy gimnazista kissrácot, aki érdeklődött a fotózás, természet iránt, így úgy döntöttem segítek neki pár dologban, felszerelés beszerzésében, és fotózásban is. A gyurgyalagokat minden évben belesezem (bár tavaly egyszer néztem rájuk), így tettem idén is. Ahogy megérkeztek a madarak kb 1 hete, úgy gondoltam ez jó lehetőség, hálás téma lesz egy kezdő természetjárónak. Tegnap délután szóltam hát neki, hogy szaladjunk ki egy fotózásra, mivel van még 2 szabad órám. Együtt kimentünk, becuccoltunk az 1m2-es lesbe, nem mondom hogy kényelmes volt, de azért ketten is elfértünk. A madarak röpködtek, veszekedtek, bogaraztak, tollászkodtak, szóval élték a gyurgyalagok mindennapi életét, mi pedig 4-5 méterről figyeltük őket. Ilyenkor mindíg rájövök, hogy tulajdonképpen én is szeretem a gyurgyalagokat. Bár hagytam az ifjú kollégát kibontakozni, pár képet készítettem azért a háta mügül:






Ezzel az objektívvel még nem is gyurgyiztam, de nagyon tetszik a rajzolata! Lesz még folytatás mindkét fronton! :)

2015. május 18., hétfő

A ló túloldala

Újabb hétvége és ismét mellcsizmában. Elkedvetlenedtem kicsit a nagyvadaktól és a projektjeimben lévő passzivitástól, úgyhogy ismét a víz lett a célpontom. Új alkalom, új remények. Vajon ma mit tartogat a víz?! Milyen új faj kerül elém? Vagy esetleg valamelyik áhított régi ismerőssel találkozom?! Ilyen gondolatok közepette bújok bele a gumiruhába, a hajnali derengésbe, és már billegek is befelé a nád között a vizi leshelyre. S-el tartok, ő a víz egy másik szegletébe lopakodik be.

2015.05.17 Hajnal, úszó les

Szokásos hangok hallatszanak a nádasban, van egy varázsa egy ilyen érintetlen helyen eltöltött napfelkeltének. A fél 4-kor kelés nehéz, de mikor már elfoglaltam a helyem, mindíg úgy érzem, megéri a fáradságot. Ezen a reggelen felhő takarja a Napot. Lassan világosodik. Néha meg-meg elevenedik a nádszél. Szárcsák, kisvöcskök, récék bukkannak fel, bakcsó köröz a nád fölött. Első vendégeim cigányrécék. Kevés még a fény...


Jönnek, mennek a madarak, de nem exponálok, várok valamire. Ahogy a fények alakulnak, kezdek én is jobban koncentrálni a mozgásokra. Egyszercsak nem is tudom milyen indíttatásból kilesek a hálón keresztül magam mögé... kővé dermedek... libacsalád úszik el mellettem kb másfél méterre, majd előttem kiülnek a partszélre. Atya ég! Erre vártam! Végre bejöttek a nyári ludak. Az első expók után rájövök, hogy a ló túloldalára kerültem. A 400-as objektívnek túl közel vannak! Az a taktikám, hogy a legtávolabbit próbálom beletuszkolni a képbe, még a lesben is hátrébb csúszok amennyire tudok. Íme képekben:







Egy hirtelen ötlettől vezérelve felcsavarom a 18-55-ös kit obit:

Exif adatok: iso500; f/10; 1/250s; 55mm; Af


Ettek, ittak, tollászkodtak, tornáztak... Volt szárnycsapkodás is, emire vártam, de mivel túl közelről szemléltem az eseményeket, a karmester csak így fért a képbe:


Miután megunták a reggelit, visszaúsztak mögém a nádba, de ezzel még nem ért véget a reggel. Számomra új récefaj került a látóterembe. Ők pedig a böjti récék, szépen párban!



A gácsér jellegzetes tollruhájában:


Egy tőkés réce mama is felbukkant. Szépen behozta elém kiskacsáit, akik nem igazán féltek a kattogástól.






Amikor pedig éppen nem történt semmi a vizen "lőtávolban", akkor a nádon ugrándozó barkós cinegékkel töltöttem az időt.



Egyszer ő is kiülhetne a nád szélére! :) Talán a következő alkalommal?! Reméljük! :)

2015. május 9., szombat

Ismét vendég vizeken

A legutóbbi vizes lesezés alkalmával, és mivel a saját vizes projektjeim árvíz hiányában elmaradnak, így ismét vendégségbe indultam.

2015.05.08 Vizes les, hajnal

A víz érdekes terep. Hiába ugyanaz a terület, ugyanaz a nádas, mégis teljesen más minden egyes alkalom. Egyedül érkezem még sötétben, elfoglalom a helyem ,és indulhat a móka. Először egy nyári lúd család érkezik a túloldalról. Nem tudom őket normálisan lefotózni, mindíg még napkelte előtt kiúsznak előlem.



Fiókáit védő szárcsa úszik ki néha a nádból:


Az előző alkalommal tobzódtak a kisvöcskök, most egyet sem látni... érdekes. Szépen kúszik fel a Nap az égre, és innentől a récéké a főszerep. Cigányrécék és egy barátréce úszkál előttem, de "lőtávon"  kívül. Pár kockával próbálkozok, de igazából nem vagyok elégedett.









7 óra körül kimászok, már élesek a fények, de maradt bennem hiányérzet...

2015.05.09 Vizes les, hajnal

Nehezen ébredek, 4kor indulás, 5kor már lesben fekvés. Kis szépséghiba, hogy megmerült a mellcsizmám, így az egész lesezés alatt nyakig vízben feküdtem...:( Ezúttal a másik oldalt próbálom. Ellenfény, kicsit ódszkodom tőle, de próbáljuk meg. Kezdenek a libák, persze miért ne a másik oldalon?! Eddig minden reggel innen indultak, most nem...



Úgy tűnik nem akarnak fotózkodni. Ezután sokáig semmi. Már éppen bosszankodok, hogy inkább aludtam volna, mint hogy bőrig ázva itt fekszem, amikor végre egy cigányréce felém veszi az irányt, majd egyszercsak ketten lesznek, és tollászkodásba kezdenek előttem.








Mielőtt továbbállnának elkészül a sorozat számomra legkedvesebb képe, íme:

Exif: ISO500; f/5,6; 1/400s, 400mm, Af; babzsák



Csinálok egy képet a kisszárcsákról is, ördögi kinézetük van ezeknek a madárkáknak:



Majd a kergetőző vizityúkokról maradok le, csak az egyik úszik elém, róla készül kép:


Fél 8 körül kimászok, mégiscsak szombat van, irány haza. Egy másik projekt is folyamatban, ahova besegítek, így kiugrok még oda is egy két dologgal, mielőtt hazafelé fordítom a gépet. Őzek ácsingóznak az út két oldalán, szokás szerint odébbfutnak ahogy közeledek. Egy bak legel a tábla szélén, egész közel az úthoz, amin haladok. Elő a gépet, megnézzük meddig vár be...








Teljesen bevárt.. :) Kb 25-30 méterről bambult, és utána is csak elballagott. Fiatal még barkás bak, de ahhoz képest vizont erős. Érdekes legényke... Ezútán már nem készült kép, ennyi elég volt.