2015. január 29., csütörtök

Az ajándék kercsók

Mint már írtam egy korábbi bejegyzésben, nyertem a BPH oldalon egy lehetőséget, elmehettem fotózni a Hungarobirds szervezésében Túrkevére. Felvettem a kapcsolatot Pabar Zolival, akiben egy nagyon segítőkész, szimpatikus embert ismertem meg, és elkezdtük a szervezést. Kinéztünk egy alkalmasnak tűnő szombati napot, de menetközben az időjárás jelentés esős borult időt jósolt, így áttettük múlthét vasárnapra. Természetesen verőfényes napsütés volt szombaton, 8 sas a les előtt. :( Az új időpont közeledtével az előrejelzés megint nem igért sok jót, de most igazuk is lett! Jó jel volt, hogy a sasok is mozogtak az előző napokban, illetve pár napja felbukkant Ő is, de ne szaladjunk előre...




2015.01.25 Vasárnap

"Reggel" fél 3kor kelek az órára, hát mit ne mondjak nem volt könnyű! 3 kor már indul a gépsárkány, irány Kisújszállás, a találka helyszíne. Féltem, hogy lekésem az 5 órás érkezést, de végül 25 perccel korábban érkezek. Üdvözöljük egymást, átpakolok Zoli autójába és indulás Túrkeve, ahol még 2 kolléga csatlakozik. Sötétben a leshez érünk, tökig sárban, ködben, permetező esőben. Na király! Ma itt nekem nem sok babér fog teremni. Ablakpucolás, fűtés, ventillátorok beélesítése, beszálló igazítása az obiméretekhez, csalihúsok elhelyezése, majd elköszönés után, magunk maradunk. Kicsit hülyének érzem magam talpig kommandósnak öltözve a fűtött, padlószönyeges lesben. :) Én a saját szokásomhoz híven, beöltöztem: gumicsizma, thermo alsók, vastag thermos nadrág, polárok, mellény, kabát. Na ide elég lett volna egy melegítő :).



Ahogy kezdett világosodni elkezdődik az első felvonás, kezd megtelni a színpad. Ölyvek érkeznek, szarkák, dolmányosok. Nagyjából ők adják a nap gerincét. Nagyon kevés fényben kell fotózni. ISOm felső határán mozogok, meg is látszódik a képeken. Voltak bunyók, de szinte semmi nem sikerül. Beszállásokkal próbálkozom.










Aztán az első felvonás végén megjelenik Ő, majd egy kicsit később Ők!









Beszáll, eszik, ketten esznek, legközelebbi beszállóra beül, úgyhogy minden igényt kielégítően körbe tudjuk fotózni őket, majd mint akik jól végezték dolgukat, távoznak. Kissé felfoghatatlan ez számomra, illetve inkább ahhoz hasonlítanám, mint amikor egy ritka makifajt lefotóz az ember állatkertben. Szép állat, tudom hogy mi, de még sohasem láttam, és ahol én fotózom ott nem is fogom látni valószínűleg. Ahogy kiürül a színpad, véget ér az első felvonás. 1-2 szarka röpköd még, az ölyvek nyugodtam emésztenek a környező fákon, az eső közben szépen pötyög egész nap. Kajálunk egyet, közben jóízűt beszélgetünk, sztoryzunk, hazudozunk nagyokat... :)

A második felvonás 14 óra körül kezdődik, de itt már az ölyveké a főszerep, a sasok sajnos nem jelentkeznek. Hasonló eredménnyel exponálok mint délelőtt...




Végül pár werk kép:





Összegzés képpen egy eredménye napot töltöttünk el. Jó hangulatban, hasonló érdeklődésű kollégákkal hozott össze a lesezés. Tanácsokat kaptam fotózással kapcsolatban, saját projekjeimhez. Az itt készült képeket nem érzem teljesen magaménak, lévén viszontláttam őket az LCD-ken, illetve később netes oldalakon. A saját munka gyümölcse mégiscsak édesebb, és mindenféleképpen egyedibb, de aki kedvet érez, azt biztatom, hogy érdemes kipróbálni! Köszönöm a lehetőséget Pabar Zolinak, és a jó hangulatú napot a kollégáknak! A sast meg majd elcsípem a saját (egyenlőre sasmentes) saslesemből! :)

2015. január 27., kedd

Egy kis ölyvezés

Ismét az énekes lesembe látogattam, valahogy nincs kedvem a pusztához.. sár, silány környezet.. inkább a hegyvidék. Rendszeresen van kint kaja a ragadozóknak és érdekes módon jobban működik, mint a síkság, pedig ott jóval nagyobb számban élnek ragadozók. Még sötétben kimentem, majd vártam. Szokásos énekes sereglet mozgolódott szajkók kíséretében. Fogyott a kaja az etetőből.




Később az ölyvek is megérkeztek. Pontosan 3db. Kergetőztek, Néha beszálltak, de valami gyanús volt nekik. Próbálkoztam röpképezni, de a szűk kilátás és a domboldal miatt, nagyon nehéz lekövetni a madarakat. Álltalában csak beesnek a beszállóra a semmiből. Íme pár kép, a szokásosak... Ötletem azonban van, hogy tudnám egy kicsit feldobni, úgyhogy van min mesterkednem...









2015. január 16., péntek

Téli tavasz...

Extrém napokat élünk az időjárás tekintetében. Napos, hómentes, tizen celsius fokos nappalok, enyhe, esetleg éppen fagyos éjszakák. A saslest nem is eröltetem, a környékére se mennek a ragadozók. Kaja azért lehetőleg mindíg van előtte, de jórészt a dögevők járnak jól vele. Maradnak az énekesek, illetve egy kirándulás tőlem távoli tájakra, az ország másik végébe, ahol egy kis családi pihenés volt a célpont barátokkal, na és persze fényképezővel.

Több délután beültem az etetős lesembe, de inkább csak nézelődés volt. Érdekes módon az ide kirakott húson 3-4 ölyv rögtön rajta van, igaz a rókák le is rendezik másnapra. Szokásos fajok mozognak, csak a fénnyel próbálok játszani, illetve valami féle akciófotón mesterkedek, de sajnos úgy tűnik egyenlőre kevés vagyok hozzá. Idén először látogatott meg a vörösbegy, de nem maradt sokáig.





Mennyivel másabbak a képek ha egy kis langyos lemenő nap is szerephez jut:












Közben megejtettük a dámozós hétvégét is. Sajnos az idő nem a fotózásnak kedvezett, de azért sétáltam pár jó kört, és készült pár doku fotó a hangulat megörökítésére.






Mindennapi munkahelyi bejárásaim alkalmával is sokszor találkozok vadakkal a lehető legváratlanabb időpontokban is. Mivel nem a fotózás a cél, így általában csak használhatatlan képek születnek, de azért megmutatok párat.






Ha szerencsénk lesz, idén hétvégére esik a tél! :)