Másfél hónap

Eltelt a május és a június felénél járunk. Perzsel a nyár, de zivatarokban felhő szakadásokban sincs hiány. Fotózás terén, ha visszanézem a másfél hónapot az utolsó bejegyzésem óta igazából elég kesze kusza képeket találok. Sokfelé jártam, sok mindent próbáltam, de valahogy nem akartak összeállni a dolgok. Bakokat keresgéltem, találtam is pár érdekeset, de itt is sok volt az üres séta. Május elején még a fekvő bakokat le tudtam fényképezni a búzában, mostanra már a kalászt rágcsáló sutának is csak a feje látszik ki, azt hiszem üzekedésig nem is érdemes utánuk mászkálni. A repce virágzás a mumusom, idén sem sikerült a megálmodott képet elkészítenem, pedig a virágzás elején még csak térdig ért a növény, a vad is észrevehető volt benne. Jöjjön pár kép ebből az időszakból.

Voltam a vizes lesemben, ahonnan a legemlékezetesebb pillanat az egy hétig megmaradó lila folt az oldalamon egy pióca csípésétől. Eltöltöttem pár reggelt, estét belvizes pocsolyákon, de az átütő siker itt is elmaradt.

Találtam egy izgalmasnak ígérkező témát, ami eddig soha nem mozgatott meg. Lakóhelyemtől pár percre népes partifecske kolónia éli mindennapjait. Eddig is tudtam róluk, de most szántam rájuk időt. Első körben nagy telével fotózgattam ezeket az olajozott villámokat.

A madarak volt amikor százával hömpölyögtek a part fal előtt, ezt a látványt szerettem volna visszaadni valahogy, de hamar rájöttem hogy ezt a 400-al nem tudom megvalósítani. Feltekertem az 50mmest majd egy 10-22-es obit és ezekkel próbálkoztam tovább, de az eredmény nem győzött meg. Egyik délután ki szerettem volna menni terepre, de nagy vihar kerekedett, így mérgembe kimentem a fecskékhez. Össze se raktam a rendszert csak kézből kezdtem fényképezni a madarakat. Gondoltam egyet és kinyitottam a beépített vakut...(soha nem használtam vakut, igazából nem is értek hozzá).

Az elkészült pár kép látványa tetszett. Jól mutatnak így a madarak, ezt a vonalat viszem tovább. Amenyire bosszankodtam a vihar miatt, ezután azt vártam, hogy mikor festi már valami drámaivá az égboltot. Persze ezután nem volt hasonló idő, azonban szép naplementék voltak a fal mellett... akkor próbáljuk ilyen háttérrel...

Több este próba után ez a kép lett ami a legjobban tetszik...

Sok kimenetel van a képekben, de még lenne ötletem, azonban úgy tűnik egyenlőre itt a pont a történet végén, a terület tulajdonosa ugyanis szólt, hogy nagy örömöt tudnék neki okozni, ha többet nem mennék fotózni a magán területére. Én meg ilyen jólelkű, szófogadó gyerek vagyok... :)

Kánikula

Az elmúlt napokban a hőmérséklet 30 fok fölé kúszott napközben. Porzik az erdő a szárazságtól, a vadak csak későn mozdulnak meg. A fotós is nehezebben indul el a hőségben, szinte eseménytelenül telnek a napok. Minden héten rutinszerűen összefutok a bakkal a reggeli körutamon, van amikor fáradtan hűsöl az erdőben. Fel sem akar állni az autótól. Kocsiból fotózom,  szinte vágatlan kocka:

Ismerősnek tűnik a legény, visszanézem a képeim. Megmutatom pár ismerősömnek is, megoszlanak a vélemények. Szerintem ugyanazt a bakot fotózom tavaly augusztustól.

Meglátogatom a csukos helyet is, de nagyot nőtt a fű egy hét alatt, szinte ki sem látszik a lesem. A gyurgyalagjaimat is megnéztem, de cserben hagynak. Nem használják a beszállót, egy párkánnyal lejjebb foglaltak lyukakat a falban, mint ahova beleseztem, változtatni már nem akarok. Látok ajándékozást, párzást, bunyót, de fotózás szempontjából nem  a legjobb helyen zajlanak az események, így nem eröltetem a dolgot.

2015.06.12 vízpart, hajnal

Ezek után ismét a víz felé vettem az irányt. Jól esik egy kis kirándulás, hajnal 3kor már zötyögök S felé. Elfoglalom a lesem, idén a víznek ezen a részen még nem fotóztam. Már bemenetel közben látom hogy "él" a víz, sok madár mozog. Ahogy világosodik kezdenek körvonalazódni az alakok.

Sok tőkés és szárcsa mozog, etetik a csibéket. Csak egy képet csinálok róluk, valahogy nem mozgatnak...

Libák bukkannak fel a túloldalon, ahogy az első fények besütnek a nádszélbe kiülnek napozni.

Vadászó kócsagok mozognak a víz tulsó végében, de távol tőlem... egyszer az egyikük úgy gondolja elém toccsan. Vadászni kezd, de halat nem fog. Éppen hogy belefér a képbe.

Az árnyékos oldalon pecázik, majd lassan távolodva elsétál. Figyelmem oldalra fordul. Mozgás van mellettem is. Ugyan nem ez a fotózás iránya a lesből de felhúzva a les oldalán a ponyvát, egy oldalról érkező nyárit kezdek fotózni. Szépen beúszik és fürdőzik.

Tollászkodik, lubickol.

Vágok két portrét is:

Illetve a reggel számomra legjobban tetsző képe is elkészül:

Exif adatok: iso500, f5/6, 1/500s, Af, 400mm, babzsák

Vizityúkok mozgolódtak, majd bekövetkezett, ami szinte minden vizes fotózásnál eddig... számomra még nem fotózott faj érkezett a vízre... a kanalas réce!

Sajnos nem jött közelebb, de ígyis örültem neki! Ismét jól telt a reggel. Legközelebb a szárazföldön folytatódik a móka! :)