A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sárga billegető. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sárga billegető. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. július 31., hétfő

Üzekedés előtt

Változatos nyarunk van, egyik héten kánikula, csak a port nyeljük a 40 fokban. Mozdulni semmi nem akar, vadat se látni. Máskor eső, aztán másnap is, aztán minden nap egész héten. Igazából uborka szezon, nem sok mindent lehet ilyenkor lencse végre kapni. A fotózható fények pár perc alatt elillannak és a nap szénné éget mindent... nyilván aki a természet megszállottja az ilyenkor sem tud otthon ülni... én is tekergek, hátha valami érdekes témába akadok. Hol az aratók után szedegető gólyáknál állok meg, hol a bogáncsot csipegető éneked hadnál. Őzekkel is találkozok olykor, és a munka helyen is belebotlok a reggeli pihenőjükre siető disznókba. Ezekből a ténfergésekből mutatok pár képet...















Meglátogattam egyszer a szalakótákat is, ne maradjon ki a nyárból. S egy kicsit alakította  lesen, nekem túl közel került a téma, így próbáltam portrézni és panorámákkal megoldani a helyzetet.





Július is a végére ér, és eljön a vörös csuhások ideje. Kinézek puhatolózni a torz bak helyére egyik délután... korán van még, de egy strófát elfújok... kinéz a legény, szóval még megvan! Nem jön el, de megmutatta magát, ennyi elég egyenlőre, tudom hol keressem.


Elérkezik július utolsó hétvégéje, ilyenkor már azért szerelembe esnek a bakok és egész nap a suták után járkálnak. Erre az időpontra időzítettem a fácán telepen töltendő hétvégét, hogy a munka mellett tudjak fotózni is pár sípra ugró bakot. Magammal viszem Bálintot is egy kis nomádkodásra. Fülledt meleg, első este egy zivatarral...sajnos a mozgás nagyon gyenge egy kör bálás rétre kihívok egy kölyök bakot, de ő se jön végig. Őzet se látni amíg a nap le nem megy. Nem baj, felderítettem a terepet.

Hazafelé belebotlok egy párosba, de nem... nem suta bakkal, hanem két testvér bak legelészik együtt. Érdekes kép készül a tanyával a háttérben.


Hajnalban visszatérünk, a kinézett rét felé tartva már több helyen látunk őzeket, de egy sután kívül semmi nem mozdul a sípra. A kinézett rétre érve magányos harcos ballag a közepén. Gyorsan elhelyezkedünk és már hívom is... kihúzza magát és már érkezik is...



Sajnos kiszúrt valamit és meglép, pedig mutatós bak volt. Kiszúrok egy másik bakot a rét melletti tarlón. Egyedül keresgél, ideális fotó alany. Rámegyünk amíg tudunk aztán hívok...jön..fut...majd körbejár, és távozik.




Megnézünk még pár tarlót, az egyiken beugrik egy suta, hozza a bakot is, de nem jó irányból érkeznek, úgyhogy értelmes kép nélkül mennek is.

Este újra elindulunk, de 20:30 előtt nem látunk őzet, utána pedig a gyenge fényekben is csak legelésznek, nem ugranak be.

Reggel újra rét, de semmi, nem akar menni a dolog. Több magányos bakra ráhívok, de semmi reakció, ennek ellenére látunk 1-2 párost. Tölgy telepítésbe gyerek bak csipeget, őt se érdekli a suta hang.



Egyik tarlón egy napraforgóval kardozott bakocska eszeget, nem hívom, de legalább egy pár kockára bambul ránk.


Következő tábla egy álló búza napraforgó háttérrel, megállunk hívni egyet. Ahogy gázolunk be a gabonába fekvő bakot veszek észre. Lebújunk és megszólítom... ki is emelkedik, majd körbeugrál rajtunk..



Mikor nem mozdul őz a civakodó, vadászó barna rétihéják szórakoztatnak.



Nem volt nagy eresztés, de ez még csak az eleje volt. Holnap reggel augusztus, a java most következik! Remélem készül el az elképzelt fotókból!

2016. június 8., szerda

Továbbra is színkavalkád

A kék madarak hétvégi kalandja után ismét a házi nyulak, azaz a gyurgyik felé vettem az irányt. Immár szokásosnak mondható délutáni 1 órás fotózás, amég a gyerekek alszanak. Még mindíg láttam párzást, ajándékozást, de inkább a saját célra történő vadászat volt már a jellemző. Jó kis szórakozás ez a jóidőben...






Hazafelé kóborolva egy öblöt próbáltam felderíteni, mikor 2 anyányi kölyökborzba botlok. Nagy röfögés közepette szaladtak hazafelé, szépen elvezettek a kotorékhoz.


Egyszer nekiállok a témának...

Eljött a hétvége, és ismét adódott egy szabad reggelem, úgyhogy a kékségeket választottam.
Sötétben érkezem, és hátrébb húzom a lest, hátha így tudok valami páros akciót is megörökíteni. Kirakok egy új beszállót a változatosság kedvéért. Sokáig semmi, illetve mezei verebek, sárga billegetők röpködnek, de a kékségek csak megnézik a terepet, inkább a fasoron vadásznak. Tesztelem a kölcsön konverterekkel a gépem.



Egy óra elteltével megérkeznek a szalakóták is, de nem vadásznak túl eredményesen.



Új pár érkezett az oduhoz, az egyik madár fel van ékszerezve. Újra kezdték az udvarlást, úgyhogy megint van esély akciókra. Hopp.. történik is egy ajándékozás, de még mindíg közel vagyok...


Feltekerem a konvertereket egy portréra. 400mm + 2x + 1,4x vágatlan!


Nagy örömömre beül az egyik madár az új beszállómra is. Vágatlan kocka ez is!


Jönnek, mennek, borzolják a tollaikat, de az akciók mind rosszhelyen zajlanak, a fasoron. Ecsetelhetném milyen balfék voltam, de inkább nem írom le, kicsit elfogult vagyok magammal! :) Annyit azért elmondok, hogy akksi és kártyacsere is volt a legjobb jeleneteknél!







Közben újra és újra a látóterembe kerül a vadászó vörös vércse. Többször beszáll az odut tartó oszlopra, de mindíg rossz oldalra! Izgatja a dolog a fantáziámat...




Amikor már teljesen felerősödtek a fények gondoltam indulok. Szét is szereltem, mikor egyszercsak beszáll a két madár, felkapom a gépet és ajándékoznak mégegyet. Itt már belefértek, dehát...



Lehet hogy sorra kerülnek még, de most egy időre más témával fogok foglalkozni.