2014. szeptember 23., kedd

SZARVASBŐGÉS

Igen! Csupa nagybetűvel. Vadászként is és fotózni szerető emberként is az év leginkább várt eseménye számomra. A nagyvadazás csúcsa. Idén azomban két szóval tudnám jellemezni az eddigi bőgést: köd, eredménytelenség. Egyszerűen nem jön össze az áhított fotó. Szeptember első két hetében a megfigyelés volt a fő feladat, mivel egy vendégem érkezésére készültem, aki a bőgésben szeretett volna egy szarvasbikát terítékre hozni. A megfigyelések alatt jóformán nem is láttam bikát! Langy meleg lengedezett minden este, reggel. Csendes volt az erdő, a tarvadak egyedül mászkáltak. Jóformán csak melléktermék fotók készültek, vagy még azok se. Aztán eljött a vadásztatás ideje. 3 kimenetelből csak egy kölyökbikát tudtam mutatni, úgyhogy egy területváltás után kénytelen voltam elvinni a vendéget máshova. Az új területen nagyon jó bőgés volt már (ezen a részen szoktam nyáron fotózni, de vadásztatás alatt lehetetlen bejutni). Néha 15-20 bika is bőgött körülöttünk, ahogy a vendég megjegyezte, mintha  a Jurassic Parkban sétálnánk. Sikeres is lett a második kimenetelen, egy szép, de ködös hajnalon. 5 bika bőgött, forgott előttünk a réten, amiből sikerült választani. Miután a vendég elégedetten távozott, még S. barátommal kimentünk egy esti-reggeli cserkelésre a társaságom területére. Reggel négy bikát néztünk meg, volt amit 30 méterre bebőgtem, de hiába a nyílt réten bőgött előttünk a fénytelenség, pára, köd miatt nem bírtam fotózni. Talán még teszek pár próbát idén, bár egy kicsit elfáradtam, "lebőgtem magam". :)
Jöjjön pár kép, ha már fotós blog:



















És a melléktermékek:












2014. szeptember 15., hétfő

Gyűrűs fekete

Ebben az évben megpróbálkoztam a vizimadarak fotózásával. A blogban végig dokumentáltam is az eseményeket. Legutóbbi madaras posztomban mutattam egy gyűrűzött fekete gólyát. 20-25 fős gólyacsapat járta a területet ahol fotóztam, de kizárólag az utolsó alkalommal láttam a gyűrűzött példányt. Hogy végig ott volt, vagy csak akkor csatlakozott a csapathoz, nem tudom?! Mindenesetre elég feltűnő volt a gyűrű a lábán.
A képeket, adatokat megküldtem az illetékeseknek és ma reggel megérkezett a válasz. A gólyát 2005-ben 1 éves korában gyűrűzték meg Szlovákiában, Kassa mellett, egy bizonyos Jozef Mihok madarász. 10 éves madárral találkoztam. :) Érdekesek ezek az információk. a fotós néha nem is tudja mivel találkozik.



Kis összegzésként június 25.-től augusztus 28.-ig összesen 16 alkalommal voltam kint valamelyik lesemben a 3-ból és több mint 2000 fotó készült, több mint 25 fajról. 5 gyűrűzött madarat fotóztam, amiből a 3 kanalasgémnek és a fekete gólyának sikerült leolvasni a gyűrűjét, sajnos a jégmadárnak nem (annyi biztos hogy magyar gyűrű volt rajta). Kezdésnek nem volt rossz ez a nyár... sőt...

2014. szeptember 1., hétfő

Köd, köd, és megint csak köd!

2014.08.30 - Szombat hajnalban ismét a szarvasfotózás van porondon. Előző napi próbálkozásomat agyonvágta a köd, gondoltam újra próbálkozom. Hivatásos barátomnak meghagytam, hogy reggel küldjön egy smst, ha megint köd van, és akkor halasztjuk a dolgot. Felkelek, nincs sms, jó jel! Kinézek az ablakon, csillagfényes derült az ég. Ezaz! Indulok is. Egy óra múlva felveszem P.-t, még mindíg tiszta a levegő! :) Kiérünk a területre, összecuccolok, és indulás. Ekkor szinte vezényszóra elkezdődik a ködképződés, és 10 perc múlva már megint beborít mindent a fehér homály... Pfff. Ez az én szerencsém. Nekiindulunk, egy bika nyekereg az első rét mellől, de már beért a gyömülcsösbe, erről lemaradtunk. A ködben szarvask ugranak el sajnos nem látjuk őket. Erdőszélre érve disznót turkálnak előttünk. Szelünk jó, nem látnak. 2 koca malacokkal. Elkezdek elhelyezkedni, Állványt beállítom, minden kész, mikor megugranak, de nem tőlünk. A koca figyel, a malacok felénk szaladnak. Közel vannak, kitöltik a 400ast. Kattognak az expók, mind a 2 koca befut, majd kimerevedve figyel, aztán távoznak. Záridő: 1/15s



Miután elvonulnak tovább indulunk. Erdősáv széléhez érve gally reccsen a talpunk alatt, erre bika bőg ránk az erdő széléről. Gyors válasz is érkezik rá előlünk a rétről, ezaz, kint vannak! Kiérünk... nincsenek... :( Pont beértek. Még feleselnek egymással, meg velünk, de már nem jönnek ki a sűrű takarásából. A réten tarvad rudlik legelnek. 4-5 tíz fő körülni rudli, de csapos kölykökön kívül említésre méltó bika nincs velük. Első csapat bevállt előttünk az erdőbe, megyünk tovább. A következő rudlihoz bika szalad fel a patakpartról. Rábőgünk, megáll, visszabőg, de nem időz kint sokáig, elvonul a rudlival. Közben a köd folyamatosan ereszkedik, jól látszik ez a képeken, ahogy lassan elfedi a csapatot.




Haladunk tovább. Ismét egy rudli vált vissza az erdőbe. Közelükbe jutok, de a levegő csöpög a párától.


Mire az erdőszélre érnek, mintha oszlana a köd...




Amint az erdőbe érnek, kisüt a nap, kitisztul a levegő. Legel még 2 kisebb rudli a domboldalban, de olyan nyílt helyen vannak, hogy lehetetlen megközelíteni őket, főleg hogy ők is befelé vonulnak a nappali beálló helyükre. Egy két dokuképet csinálok még, aztán indulás hazafelé... Egyszer csak belefutok már egy szép napkeltébe... folyt. köv.