Tavaszi bakok nyomában

Az egyik legkönnyebben elérhető nagyvad fotózás szempontjából az őz. Gyakorlatilag mindenhol megtalálhatóak... mindenhol is! :) Ha csak autózik az ember, vagy bármi más téma miatt elindul, mindig beleakad egy két példányba. Ez az egyik ok amiért szeretem fotózni őket. A másik, hogy nagyon változatos agancsot tudnak produkálni, és ha az ember még keresgél is, igazi különlegességekbe akadhat.

Mivel az időm egyre kevesebb, amit a természetbe tudok tölteni, ezért egyre közelebb próbálok témákat keresni. Gyakran lekorlátozódik a tevékenység a munkába menetelre és onnan haza. Ilyen rövid kirándulások alkalmával akadtam bele egy igen érdekes vén bakba. Már barkában is láttam egy nagy rudliban feküdni, amit egy havas posztomban be is mutattam. Titkon reméltem hogy összefutok vele, amikor elindultam szokásos órás sétámra. Egy garád mellett haladtam, és onnan figyeltem a másik oldalon elterülő nagy sík placcot. Nem sok vaddal találkoztam, és amiket láttam, azok is hamarabb kiszúrtak és rendre el is ugráltak. Gondoltam ez így nem sok semmi, de a fasor végéből őzet látok keresztbe előttem elindulni... akárhogy nézem bizony ennek töke van... de a feje meg üres.. hogy is van ez?! Hát ő az.. az ismerős öreg. Mese nincs, fedezék nélkül indulok utána, hátha nem figyel maga mögé, mivel kissé elfelé halad...

Néha rám néz, de nem ideges.. igazi kuriózum. Még csak április elejét írunk, de már letisztítva, bebarnított aganccsal. Félkörben megpróbál szél alá kerülni... nem győzöm csodálni..

Amikor szagot kap begyorsul, majd szinte elrepül...

Egy másik érdekesség egész közel lakik hozzám. Reggelente mikor a kontyosokat nézegettem, akkor futottam vele össze többször is. Már első pillantásra gyanús volt valami az aganccsal. Minél többször láttam annál inkább érett bennem a gondolat hogy rászánok pár kimenetelt a legényre.
Hajnalban combig harmatban gázolok a búzában... valahol itt lakik a bak, mindig ide vált vissza. Körbejárom a kis erdőt, de nem találom. Ilyen az én szerencsém, ha szeretném nem sikerül a találka... ilyen gondolatok között haladok vissza az autó felé amikor 2 agancs szár emelkedik előttem a búzába... hoppá... jön haza a revír ura, megkésett egy kicsit. Gyorsan akcióba lendülök és próbálok a művelő nyomokban elé keveredni... egy idő után kiszúr, de nem tud beazonosítani, így még közeledik is...

Jó korú, erős testű bak. Amikor már nagyon gyanús vagyok neki, riasztani kezd... gondoltam mit veszthetek, én is riasztásba kezdek... erre idegesen folyamatosan kiabálva jár körbe..

Miközben az érdekes őzeket kerestem, sok mással is találkoztam ám.. eleven a határ hajnalonta... hogy az éneklő nádirigónál álltam meg, hol más bakok késztettek exponálásra... felvillantanék most pár kockát ezekből a reggeli munkába menetelekből is.

Volt egy másik érdekesség is, amire véletlenül akadtam. Egy kis patak hídon vezet keresztül az utam, aminek a beton tuskóján füsti fecske napozott reggelente. Többször elautóztam mellette, amikor egyszer egy expó erejéig csak megálltam. Ekkor vettem észre hogy gyűrűs a madárka. Innentől már kihívás volt kideríteni, hogy mikor lett felékszerezve a kis tollas. Mit ne mondjak ráment pár expó, de nagy nehezen sikerül beazonosítani őkelmét...

És íme a mai napon érkezett levél részlete:

Gyűrűszám: Budapest [HGB] W255280


Gyűrűzési adatok:
Madárfaj: Füsti fecske (Hirundo rustica) [9920]
Kor: jelentett: 1+ [4]; Elfogadott: 1+ [4]
Ivar: jelentett: Hím [M]; Elfogadott: Hím [M]
Dátum: 2013.09.09.
Időpont: 06:30
Hely: Sumony (Madárvonulás-kutató Állomás), Baranya, Magyarország [HG30]
Koordináták: 45°58'10"É 17°53'59"K
Koordináták pontossága: Pontosan a megadott koordinátákon [0]
Státusz: Ismeretlen/Nem kódolt [U]
Gyűrűző: Gregorits János 245
Biometiai adatok: Tömeg (g): 24;
Elfogás módja: Függönyháló [M]
Csali használata: Nem volt csali [N]
Manipuláció: Nem történt (fogás helyén elengedve/szabadon hagyva) [N]

Megfigyelési adatok:
Verifikáció: Ellenőrizve van [1]
Madárfaj: Füsti fecske (Hirundo rustica) [9920]
Kor: jelentett: F [2]; Elfogadott: 2+ [6]
Ivar: jelentett: Ismeretlen [U]; Elfogadott: Ismeretlen [U]
Állapot: Egészséges (szabadon hagyva vagy engedve) [7]
Körülmények: a fémgyűrű számát a madár befogása nélkül olvasták le [28]
Dátum: 2018.05.31.
Dátum pontossága: A megadott napon [0]
Időpont:
Hely: Mályi (patakhíd), Borsod-Abaúj-Zemplén, Magyarország [HG42]
Koordináták: 48°1'20"É 20°51'28"K
Koordináták pontossága: Pontosan a megadott koordinátákon [0]
Státusz: Ismeretlen/Nem kódolt [U]
Megtaláló: Leskó Gábor
Távolság: 320 km; 43 fok
Eltelt idő: 4 év 8 hónap 22 nap [1 725]
Hivatkozás: 2018/1470

Ez meg az, és egy kis víz

Az áprilisi őzbak szezonnyitó után egy kis pihenés következett. Nem is volt kedvem kimenni a területre. A banka odukat ellenőriztem, de az egyikben valami más lakó lesz, a másik kettőt pedig áthelyeztem. Bankával találkoztam azért, jelen vannak.

Szépen virágzanak a repcék, és mivel az aszály miatt nem nőttek túl magasra, így ideális az őzbak fotózásra. Régi tervem már ez, azonban idő hiányában, eddig egy gyenge kísérletre futotta, amiből csak hangulatképek lettek a nagytelével.

Kinéztem a nagyvadas területre is, de nagyon gyenge mozgást tapasztaltam. Egy érdekes eset volt, amikor a szombati koraesti csepegős esőben, egy uráli bagoly szállt a közeli fára, a többi madár támadása közepette. Én kimásztam a magasles tetejére, amin leskelődtem, hogy a gallyak tengerében, valami látszódjon a madárból.

Exif: iso1600, f/5,6; 1/125s; 400mm, Af, hátizsákról

2015.05.03 vizes leskelődés, hajnal

Vasárnap reggel S. barátomhoz látogattam egy kis vizes leskelődésre. Mivel a vizimadarak fotózását tavaly nyáron kezdtem, még sok új fajjal találkozom, ami mindíg izgalmassá teszi ezeket az alkalmakat. Hajnal 3-kor csörög az ébresztő, pakolás, indulás. Fél 5 körül már mellcsizmában bohóckodom az úszó les bejáratánál, hogy valahogy bejussal a felszerelés megúsztatása nélkül. Elhelyezkedek, kezd világosodni, beindulnak a madarak is. Ludakat, récéket várok elsősorban.
Elő is bújik az első nyári lúd család a nád szélében, azonban még nagy a pára a víz felett és a fények is gyengék nekem.

Eltűnnek a nádban, nem baj, majd kijönnek még (nem tették). Cigányrécék úszkálnak a távolban, és sok kisvöcsök, szárcsa járja a nádszegélyt. Kócsag landol, még mindíg a túloldalon.

Egyszercsak sápogással egy eltévedt kisliba közeledik. A fények már alakulnak, lassan beér jó távba. Ekkor veszem észre, hogy a fúkusz korlátozó benyomva maradt...pfff.. 8 méterről indult az Af, így madárkám azon belülérve haladt el mellettem...

Nagy kárókatonák ússzák az öblöt oda vissza, de nem bírom elcsípni őket. Hiába előttem bukkannak fel, csak a hátukat csípem már el, amikor ismét lebuknak.

A cigányrécék is inkább hangulatképre jók a távolság miatt.

A kisvöcsik szépen beúszkálnak. Néha szerintem a les alatt is átúsznak. :)

Egyszercsak megélénkülnek, és nagy csipogás közepette egymásnak rontanak előttem.

Végre valami akció! Ez el is vitte a napot, már megérte kijönni! :) Ahogy megnyugszanak, szétoszlanak, egy kis tollászkodás következik az árnyékos nádszélben.

Egész közelpontra beúszik! (sokszor sokkal közelebb is, de ezt valahol a határon csíptem el)

Közben a cigányrécék is közelebb kerülnek, de egy agresszív, fészkét védő szárcsa visszakergeti őket a víz közepére.

Egy vizityúk is átsiklik a vizen-

Közben végig a nádi rigók énekelnek a fejem felett.

Miutána  fények romlanak, kijövünk. Átnézünk a szomszédos vízre, ott milyen madarak mozognak. Libák úszkálnak a nád szélében, csak elém nem akarnak keveredni! :)

Ahogy nézelődünk őzbakot veszek észre a falu szélén, hiába, a nagyvad az én világom! :)

Hazafelé az autóból egy rozsdás csukról készítek pár kockát. Nagyon szép madár, egyszer megpróbálom közelebbről megfotózni...

Köszönöm a délelőttöt S-nek! Folyt. köv...