2014. november 24., hétfő

Vissza a lóra....

Legutóbbi bejegyzésem után, úgy éreztem túl sok volt a "ha" és a "majdnem", így hiányérzetem orvosolni kellett. Barátom szerint továbbra is jól mozognak a muflonok. Napközben is többször kint legelésznek a vetéseken. Úgy alakult hogy a fővárosban akadt munkám, és szerencsére hazafelé útba tudtam ejteni a Mátra lábát egy gyors sétára. Barátom nem tudott elszabadulni, de mivel ismerem a területet, mondta hogy nyugodtan ugorjak ki. Meg is érkezdtem délutáni napsütésben a területre. Gyors öltözködés a kocsi mellett, majd indulás a hegy felé! Két vetés között, két oldalán garáddal takart úton haladtam felfelé. Hol az egyik, hol a másik vetésre kukkantottam ki. A felső vetés szélén mintha muflon állt volna, de még messze. Ütemesen sétálok az úton, a következő átjárónál kikukkantok, de muflont nem látok, átnézek az alsó vetésre, ott viszont egy kis négyes nyáj legel kint, amiket eddig egy hajlat takart. Szelem jó, fények még jól, mehet a lopakodás feléjük. Ki-ki kukkantok, még a helyükön vannak. Amint jónak találom a távot, centiről, centire átkúszok a sűrű bozótos garádon (utána kiderült 20 méterre voltam az átjárótól :)). Előttem legelnek, szaladoznak, figyelnek. Aki figyelt már meg táplálkozó, legelő muflonokat, az tudja mennyire kiszámíthatatlan állat a muflon. Alanyaim is fel alá szaladoztak, hol felém, hol elfelé, néha futva legeltek. Pár expót ellőttem, de nem sokat engedtek. Gondoltak egyet és futás át a táblán az erdőbe.

Exif adatok: 400mm; f/5,6; iso400; 1/400s; -0,3; 3lábú állvány






Amint továbbálltak én is tovább sétáltam. Ahogy az erdőhöz értem, bégetés fogadott a domboldalból. Vártam kicsit, de nem jöttek ki. Visszafelé menet a felső vetésen 2 napozó őzbakba botlottam.



Ahogy visszanéztem a domboldalban, egy szórón is muflonok voltak kint...



Tényleg jól mozognak... Ha nem járnék évek óta utánuk, a délután után gondolhatnám a muflon egy könnyen fotózható vadfajunk! folyt. köv.

2014. november 19., szerda

Kudarcok...

Kudarc, kudarc hátán... két fotózást osztanék meg Veled kedves olvasó. Igazából a címmel le is lőttem a poént. A jó kép elmaradt.

2014.11.13 nagyvadazás, cserkelés

Ismét Tiszadob volt a célpont, egy barátomat kísértem el. Bágyadt őszi napsütésben indultunk el a lábaserdőben. Pár száz méter után, egy kisebb domb mögül kibukkanva, pár darabból álló rudliba botlunk. Bent állnak a szálasban, de egy figyelő szempár rögtön ránk tapad. Egy expó és mennek is...




Tovább haladunk... Szép őszi színekben játszó avarszőnyeges ligetbe érünk... Miért nem itt futottunk össze velük??!! Később újra szálas, ahol magányos bika ballag felénk, de olyan sűrű az erdő, hogy normális kép nem készül, csak dokumentálom, szép bika volt. Kiérünk a nyiladékra, itt mindíg találkozunk átváltó dámokkal, így volt ez most is. Árok partjáról elugró rudli után egy magányos csapos bika sétál. Visszanéz egy doku fotóra...


Kifelé tartanak a még álló kukoricába. Kell az energia a télre.
Macskát veszek észre egerészni pár száz méterre előttünk. Gyanítom vadmacska, bár rengeteg a keverék manapság, pár százalékuk tisztavérű már csak... Egyenesen rámegyek amég engedi, de a fények rohamosan fogynak.


Minden paramétere stimmel a vadmacskával, de nekem a szeme valamiért gyanús... Vágtam egy közelit csak a dokumentáció kedvéért.




Ahogy a macseknak gyanús lettem leugrott az útról, és megijesztette az addig ott legelő, nem látszó tehenet és borját, akik kiperdültek elém a nyiladékra. Úgy váram egy bikát is a sor végére, de "csak" ketten voltak...





Exif adatok: 400mm; f/5,6; 1/15s; iso400; Mf; állvány + tükörfelcsapás + távkioldó



Miután továbbálltak be is sötétedett, és ismét bikafotó nélkül tértem haza...
A következtetéseket levontam. Barcogás után nagyon nehéz a fotózás. Az avar zörög, a szemes vad kiszúrja a mozgást. Bizonytalanul mozog, rejtett életet él, sokat pihen.

2014.11.14-15 este/hajnal, cserkelés nagyvadra

Mátra lábánál élő barátom jelentkezett, hogy ha van kedvem, menjek el hozzá, jól mozognak a muflonok. Fel is kerekedtünk S. barátommal, egy jó kis fotózás reményében. Mivel elég jól ismerem a területet, ezért elindultunk a délutáni napsütésben. Muflonok? Na azokat nem láttuk... :) Egy gazos, csipkés domboldalból vártuk a mufikat a kaszálóra, de nem jöttek ki. Ahogy besötétedett a kaszáló másik oldalán lévő vetés megtelt fekete pontokkal. Közelebb mentünk, és ahogy kikukucskáltunk a takarás mögül, láss csodát, tele a vetés szarvasokkal és kosokkal, de már csak a holdfényben, távcsővel láttuk őket. Nem baj. Hajnalban ugyanitt folytatjuk.
Egy jó beszélgetés, vacsorázás, koccintás után a kályha fényénél aludtunk pár órát a pinceházban, pár száz méterre a vadaktól.
Hajnal 5, csörög az óra, nagynehezen kászálódunk. Beiratkozás a területre, hogy ne találkozzunk vadászokkal, kár lenne zavarni egymást (ez az előnye annak, hogy én is vadászok). Ahogy a kocsiból kiszállunk, pár méter után rálátunk a vetésre.. tele kosokkal az egész.. ezaz! "csak" rájuk kell cserkelni a domboldalban, gyerek játék. Gondoltuk mi! Kiérve a vetés szélére, sehol egy árva négylábú. Vezényszóra kilegeltek a táblából, és már a kaszáló túloldalán a csipkés szélén ácsingóztak. :(



Innentől csúfos vereségek következtek. Kb 3-4 alkalommal sikerült utólérni a kosokat a csipkésben, de egyszerűen nem bírtunk egy épkézláb képet készíteni. Valami mindíg közbejött.




Pedig voltak benne 80 cmnél hosszabb csigájú kosok is! Ejj de kár érte... Hazafelé indulva egy másik vetésre kinézve látjuk, hogy ott is legel egy nyáj a legjobb helyen. Alattuk van egy út az erdő szélén, így teljes takarásban rájuk tudunk menni, a szél is jó, úgyhogy indulunk is. Kinézek az első hajlantál, minden oké, kint legelnek. Vegyes nyáj 4-5 kossal. Nagyrészük fekszik, nyugodtak. Körülbelül 80 méterre járhatunk, amikor zúgást hallunk mögülünk és fél perc múlva már el is száguld mellettünk a  vetésen egy permetező traktor! Ilyen nincs! Elzavart mindent. Csalódottan kullogunk haza... ismét elmaradt a jó fotó... Nem adom fel! Egyszer csak szerencsém lesz! :)

2014. november 7., péntek

Vegyes

Egy kis összefoglalóval szolgálok az elmúlt napokból. Vegyes lesz a bejegyzés, vegyesek az érzéseim is. Volt nagyonjó mozgás, és eseménytelen kirándulás is. Jöjjenek a rövid leírások:

2014.10.28 "sas" les, hajnal

Mivel egészen lehült a levegő, hajnalban -3 fok körülire is, így ismét megnéztem a beetetett lest. A les elől elfogyott 4 belsőség, a dögevők jól járják. Velem volt vadőr barátom is, gondoltam megmutatom neki miben mesterkedek, mégis csak az ő területe. Ez volt a hiba... bevackoltunk sötétben, de 4 szarkán kívül semmi felénk sem jött. Közel sem volt az előző alkalmakhoz hasonló nyüzsgés a les előtt. Hát ez van mikor valaki velem tart... törvényszerű!


2014.10.29 nagyvadas, délután

Beszéltem a hivatásos barátommal, mondta, hogy ráér, kiugorhatunk körbeszaladni a területen. Van érdekes fotótéma nála, amit szeretnék elcsípni, de többet egyenlőre nem árulok el róla. Sajnos mire a területre értünk, beborult. Vadat se nagyon láttunk. Róka egerészik kint az egyik réten... lehúzódunk.. rácincogok..semmi. Nem hallja. Jöhet a nyúlsírás. Amint felhangzik a panaszos hang a róka felkapja a fejét és olyan hévvel indul felénk félkeresztben, hogy ennyire heves beugrást régen láttam. Menet közben készül a fotó. majd miután észreveszi, hogy átverték, tovább robog. Pár unottan legelésző őzet leszámítva ennyi történés jutott aznap délutánra.



2014.10.30 munkahely, délután

Igazából nincs sztory. Erdőszélek is hozzám tartoznak a munkahelyemen, és területbejárás közben találkoztam ezzel a kis gombnyársas bakocskával, ami egy portré erejéig megvárta, amég előszedem a gépem a hátsó ülésről...


2014.11.01 "sas" les, hajnal

Szombat hajnal ismét beültem a ragadozós lesbe. Jók ezek a hajnalok, egyrészt szeretem az ébredő természetet, másrészt mire a család felkel otthon vagyok, így sok surlódást elkerülök! :)
Kitettem a húst, ugyanis megint elfogyott már, amivel az előző alkalommal etettem, majd bevackoltam és vártam, hogy világosodjon. Az első fényeknél már hallottam, ahogy a szarkák ébredeznek a les mögötti bokrokban, pár percre rá be is esnek az elsők, majd szépen sorban a többiek. Valamiért egy kicsit távol röpködnek a lestől, nem nagyon értem miért. Később kiderült, hogy az előző adag húsból húztak el, és azt csipkedték. Azért pár fotó készült róluk. Próbáltam helyesen kiexponálni őket, talán már sikerült.





Ölyv landol a beszállón. Nem enni jön, csak szétnéz. Közben a nap is feljön, eltűnik a dér. A szarkák nem hagyják nyugodtan ücsörögni..






Később még 3 ölyv jelent meg, de még nem érdekli őket a dög. Jó mozgás volt, nem lesz itt baj...

2014.11.05 nagyvadazás, hajnal, délután

Úgy alakult, hogy ismét egy vadász barátomat kísértem el a dámok hazájába. Hajnalban kezdtük a cserkelést. Gondozott, telepített erdőkön át cserkeltünk, gyönyörű színekben játszik az őszi erdő. A barcogás már véget ért, egy hangot sem hallani. Több rudliba botlunk a fák között, de fotózásra alkalmatlan a környezet. Bikákat is látunk, de hasonló a helyzet. Nyiladékon, ellenfényben lép ki bika elénk... megnézzük egymást, majd továbblép...



Szinte csak nyiladékokon adódik alkalom fényképezni, de fotós szepontból jó távra nem vár be vad.



Délután is hasonló a helyzet a reggelihez. Az erdőben folyamatosan fényhiány van, a vad már később indul. Megint maradtak a nyiladékok.



Az utolsó képnél a záridő 1/3s. Jövő héten teszünk mégegy próbát, remélem több sikerrel...