Futó projektek

Több vasat tartok a tűzbe általában. Igyekszem úgy intézni a lehetőségeket, hogy inkább amiatt kelljen agyalni mert sok a fotózható téma, ne amiatt, hogy nincs. Pezseg az élet az erdei lesnél. Még az etetés is húzza a madarakat, de már a víz is mágnes a szomjukat oltó madaraknak. Miután már télen rendszeresen megjelentek a fácánok, ezért azt gondoltam berendezem a terepet egy tavaszi dürögő kakas fotóhoz. Egy tuskón képzeltem el a hajnali beszűrődő fényekben verdeső fácánt. Így rendszeresen oda etettem. Bajban voltam azonban a távokkal. Szűk a hely, és közel a háttér, de mivel nagyon jól ideszoktak a madarak, úgy döntöttem nekimegyek így.

Rövid beüléseim alkalmával már hallom a kakatolásokat, kezdődik lassan a műsor, így korábban kelek reggel, hogy lecsekkoljam a madaraimat.

Elfoglalom a helyem, még semmi fény a fák alatt. Pár nap alatt zöldült ki az erdő, teljesen mások a fény viszonyok, mint ősszel, amikor telepítettem a lest. Már odafelé hallom a kakast kiabálni az erdő sávból. Általában végigmeneteli az erdőt oda vissza, mivel csak egy keskeny erdőről van szó. El is ballag előttem a gazos részen még fények nélkül... Na gondoltam ez ennyi... közben be be esik egy két erdei pinty, meggyvágó, sőt egy örvös galamb pár is kinézte magának az etetést, mint új faj ők is jelen vannak. Már éppen indulnék, amikor egy tyúk jön be az énekes etető alá...

Hoppá! Ha itt a tyúk, akkor jönni fog az uraság is. Nem is kell sokáig várnom, már ballag is befelé... felugrik a tuskóra... ez az!

Ejj szűkös...gyorsan elfordítom a gépet állóra, de abban a pillanatban nyúlik is a nyaka a kakasomnak... visszakapom a gépet és közben megy is a kakatolás...

Megvan az áhított kocka a főpróbán, illetve mégse, amitől féltem beigazolódott... szűk az alja, közel a tuskó...

Délután újra próba, immáron korrigáltam a hibát. A főszereplő most is megérkezik... és a helyére huppan.

Most már jó lesz, de nem akar dürögni... a fene. Körbejár, majd bejön az énekes etetőhöz...

Nincs minden alkalommal gyereknap. Ezután többször vártam a megfelelő jelenetet, de még nem jött össze. Volt hogy nem jött. Volt hogy jött de nem dürgött. Volt amikor dürgött de háttal, nem a tuskón. Maradtak a "majdnem" képek és a portrék...

Így alakult át a süvisles fácánlessé... :) Közben készült jó pár fotó a többi fajról is. A zöldikék is megjelentek, velük már 20 körülire saccolom a fotózott fajok számát. Van egy vicces kis mókusom is, aki bekukkant néha...

A másik élőhely, aminek a fotózása ilyenkor izgalommal tölt el, az a víz! Sajnos a vizes madár paradicsomom évek óta porzik, így kénytelen voltam S barátomhoz bekéredzkedni. Voltam olyan pofátlan, hogy lessel együtt mentem :). A víz mindíg jó, tele madárral, mégis lutri, hogy éppen az ember fia elé úszik e valami, vagy csak néző marad. Két hajnalban is nézelődtem, van egy feelingje a dolognak, amikor mellcsizmába gázol az ember a hideg vízben, majd a lesben hasalva ringatózva várja az első sugarakat és a madarakat. Pár kép a teljesség igénye nélkül...

Lesz még folytatás itt is, ott is... remélem! Történt pár kaland a napokban is! ;)