2017. július 31., hétfő

Üzekedés előtt

Változatos nyarunk van, egyik héten kánikula, csak a port nyeljük a 40 fokban. Mozdulni semmi nem akar, vadat se látni. Máskor eső, aztán másnap is, aztán minden nap egész héten. Igazából uborka szezon, nem sok mindent lehet ilyenkor lencse végre kapni. A fotózható fények pár perc alatt elillannak és a nap szénné éget mindent... nyilván aki a természet megszállottja az ilyenkor sem tud otthon ülni... én is tekergek, hátha valami érdekes témába akadok. Hol az aratók után szedegető gólyáknál állok meg, hol a bogáncsot csipegető éneked hadnál. Őzekkel is találkozok olykor, és a munka helyen is belebotlok a reggeli pihenőjükre siető disznókba. Ezekből a ténfergésekből mutatok pár képet...















Meglátogattam egyszer a szalakótákat is, ne maradjon ki a nyárból. S egy kicsit alakította  lesen, nekem túl közel került a téma, így próbáltam portrézni és panorámákkal megoldani a helyzetet.





Július is a végére ér, és eljön a vörös csuhások ideje. Kinézek puhatolózni a torz bak helyére egyik délután... korán van még, de egy strófát elfújok... kinéz a legény, szóval még megvan! Nem jön el, de megmutatta magát, ennyi elég egyenlőre, tudom hol keressem.


Elérkezik július utolsó hétvégéje, ilyenkor már azért szerelembe esnek a bakok és egész nap a suták után járkálnak. Erre az időpontra időzítettem a fácán telepen töltendő hétvégét, hogy a munka mellett tudjak fotózni is pár sípra ugró bakot. Magammal viszem Bálintot is egy kis nomádkodásra. Fülledt meleg, első este egy zivatarral...sajnos a mozgás nagyon gyenge egy kör bálás rétre kihívok egy kölyök bakot, de ő se jön végig. Őzet se látni amíg a nap le nem megy. Nem baj, felderítettem a terepet.

Hazafelé belebotlok egy párosba, de nem... nem suta bakkal, hanem két testvér bak legelészik együtt. Érdekes kép készül a tanyával a háttérben.


Hajnalban visszatérünk, a kinézett rét felé tartva már több helyen látunk őzeket, de egy sután kívül semmi nem mozdul a sípra. A kinézett rétre érve magányos harcos ballag a közepén. Gyorsan elhelyezkedünk és már hívom is... kihúzza magát és már érkezik is...



Sajnos kiszúrt valamit és meglép, pedig mutatós bak volt. Kiszúrok egy másik bakot a rét melletti tarlón. Egyedül keresgél, ideális fotó alany. Rámegyünk amíg tudunk aztán hívok...jön..fut...majd körbejár, és távozik.




Megnézünk még pár tarlót, az egyiken beugrik egy suta, hozza a bakot is, de nem jó irányból érkeznek, úgyhogy értelmes kép nélkül mennek is.

Este újra elindulunk, de 20:30 előtt nem látunk őzet, utána pedig a gyenge fényekben is csak legelésznek, nem ugranak be.

Reggel újra rét, de semmi, nem akar menni a dolog. Több magányos bakra ráhívok, de semmi reakció, ennek ellenére látunk 1-2 párost. Tölgy telepítésbe gyerek bak csipeget, őt se érdekli a suta hang.



Egyik tarlón egy napraforgóval kardozott bakocska eszeget, nem hívom, de legalább egy pár kockára bambul ránk.


Következő tábla egy álló búza napraforgó háttérrel, megállunk hívni egyet. Ahogy gázolunk be a gabonába fekvő bakot veszek észre. Lebújunk és megszólítom... ki is emelkedik, majd körbeugrál rajtunk..



Mikor nem mozdul őz a civakodó, vadászó barna rétihéják szórakoztatnak.



Nem volt nagy eresztés, de ez még csak az eleje volt. Holnap reggel augusztus, a java most következik! Remélem készül el az elképzelt fotókból!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése