2020. június 21., vasárnap

Tavaszi bakozások

Amikor az elmaradt tél és a vízimadarazás is a vége felé közeledett, egyre inkább húzott a szívem a bakok felé. Idén nem volt tél, hamar felrakták az agancsokat a legények, jó gyenge is lett a csont. Mindenfelé törött és girbegurba bakokba botlani a határba. A tisztítást is elkezdték a legények, március elején már lehetett lepucolt agancsokkal találkozni.

Jópár délután végigsétáltam a tavalyi területen, de nem igazán úgy alakultak a körök ahogy szerettem volna. Csapadék híján a növényzet nagyon nem akart nőni, így a nagy pusztaságokban hamar kiszúrták a fotóst az éber szemek. Azért néha 1-1 rudli, vagy már magányos dalia csak besétált. Mint minden évben idén is a különleges agancsokat kerestem. Ha láttam egy ilyen bakot 4-5-6 alkalommal is rászántam a kimenetelt, hogy értékelhető képet tudjak róla készíteni. Két érdekesebb bakot kergettem, illetve hármat, de a harmadikról nem sikerült a jó kép.

Az első bak egy valószínűleg barkában sérült agancsú dalia. Tavaly egy dárdás öreg bak állt be ide, őt kerestem. Hiába tartotta a helyét a bak így is többször kimentem, mert valahogy mindig meglógott.
Immáron az új objektívvel, konverterezve 420mm + a váz cropja. Szép nagy darab lett, a súlya se kicsi, de azért elvonszolom valahogy. Előnye hogy azóta nem hordok állványt. Na következzenek a képek:







Volt amikor róka érkezett a művelőnyomba, gyors helyezkedés, majd fekve vártam hogy besétáljon... megtette..






Lakott még itt érdekes bak, és sok felejthető közepes hatos. Idény nagyon gyenge agancsokat raktak.



A második bak egy valószínűleg vegyszertől kibillenő, amolyan kafferbivalyos agancs. Róla sajnos csak barkás doku képem van. Egyik alkalommal őt követve kúsztam a vetésben... itt jegyezném meg hogy az aszály miatt olyan kemény volt a talaj, hogy a térdemen, könyökömön nem nagyon maradt bőr a bőrnadrág ellenére.. amikor egy kölyökbakokból, tarvadakból álló rudli legelt be közénk. Itt volt amelyik portréra jött az ellenfénybe... sajnos éppen vedlettek, úgyhogy kóbor kutyának is elmentek volna.





A harmadik delikvens szintén szerintem vegyszertől torzult bak. Ő egy nyílt placz közepén lakott, elég megközelíthetetlen helyen, így alkalmaztam a sokszor bevált legegyszerűbb módszert. A vetés közepén fekvő bakra egyenesen rásétáltam, majd másztam, majd kúsztam, majd mikor már nem mertem mozdulni, felállt és jött ő... az ellenfénybe... majd körbejárt ráeső fénybe is..







Kedvemre való cserkelés volt. :)

Találkoztam még sok helyen sok bakkal... szerencsétlenkedtem is eleget.. (lemerült akksik, kártya nélküli gépek) 










Ennél a  jelenetnél pl ezután az első expó után lemerült az akksim, pótakksi a kocsiban... a két kölyökbak meg csak úgy verte a port...


Lassan belecsúsztunk a nyárba is... volt amikor bak helyett kocákkal bújócskáztam egy fél órát...




Közben a kis rókák is előbújtak, ők is kaptak pár lehetőséget idén is...







De nem csak a négylábúakról szól az élet.. közben mindenféle színes madarak nézegetnek ki fákba vájt odúkból... a következő poszt róluk fog szólni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése