2015. augusztus 8., szombat

Gyenge kezdés után...

...erős visszaesés. Már jópár éve kisérem figyelemmel az üzekedést, és úgy általában az őzek életét erdős hegyvidéki és Tisza parti sík területeken egyaránt, de ennyire gyenge produkcióra nem emlékszem tőlük. Rengeteg üres kijárás, expo nélküli cserkelések, hívások. Szinte semmi nem reagál a sípra, fújhatok akármit. Egyik délután kinéztem a nagyvadasra az erdőbe, megnézem a felhozatalt, mivel másnap érkezik egy vendégem. Bakot szinte nem is látni. Egy párost, illetve a nap végén egy fiatal legényt sikerül becsapni:


Nem baj, majd talán másnapra beindul, végülis augusztust írjuk, ilyenkor már menni kell az üzekedésnek. Hát nem! Másnap kezdésnek egy fiatal bak perdült elénk, de utána megint semmi, csend mindenhol. Egy konda disznó látványa dobja fel az estét de már naplemente után. Másnap reggel nagy reményekkel indulunk. Két fiatal csapos bika legelészik a réten... jó lesz ez... mondanom sem kell hogy őzet nem is láttunk, pedig bejártuk a területet töviröl hegyire.

Következő este a síkon próbálkozok. Egy barátommal ketten eredünk az őzek nyomába. Kocsiból látunk egy kukoricába belépő egyedüli bakot, amint a sűrűbe vált. Ráhívok kocsiból, kijön megmutatni magát:


 Ezután gyalog folytatjuk utunkat. Látunk is egy-egy őzet, de valahogy nem akarják az igazságot. Suta a bakjával ácsingózik a telepített tölgycsemetében. Rájuk csúszok, de nem érdekli őket a síp:


Hív a vadászmester, hogy mozdulnak e a bakok?! Mondjuk neki, hogy nagyon nem akarnak. Neki mozdultak, de nem arra amire törvényszerű lenne. Áthangoljuk mi is a sípot és ezentúl azt fújjuk. Láss csodát innentől érkeznek a bakok, hihetetlen de gidahangra (eddig is fújtuk, csak másképpen). Annyira szerencsétlenek vagyunk, hogy az érkező 4-5 bak, mind szél alol jön! Hihetetlen.


A délután legérdekesebb jelenetét még kifelé menet egy fehér gólya okozta, ami egy méretes patkányt próbált letuszkolni a torkán, amit aztán feladott:





Másnap hajnalban immár egyedül cserkelek. A terület ugynaz, csak most a másik oldalról érkezek a szél miatt. Hiába minden. A helyzet ugyanaz mint este. Minden szél alól jön! Hihetetlen, onnan érkeznek a bakok, ahonnan én is. Amik esetleg onnan jönnek, ahonnan várom, azok meg nem jönnek végig, elindulnak, de aztán elfordulnak, visszalépnek a kukoricába stb. 5-6 bakból egy sem akar normálisan beszaladni. Csak ímmel ámmal kíváncsiskodnak. Nincs az az intenzív beugrás amit megszoktam, igaz kergetőző párokat se látok!


Immár elkeseredve sétálok vissza a dög melegben a kocsihoz, pedig még csak 8 óra, amikor kis bakot látok meg csipegetni a mellig érő fűben. Ráhívok, ő is csak a második hangra jön, de legalább odaugrál pár méterre. Sajnos a fények már nem az igaziak. :(




Egy nap pihi után tegnap megint a nagyvadas következett. Sípre berohant az erdőszélre egy suta nyomában a bakkal. Lihegtek szuszogtak, de az orruk hegyét se dugták ki. Ismert bakot próbáltam behívni a vágásba a második helyen, de úgy látszik nem volt otthon, másfelé udvarolt. Ismét egy expo nélküli kör... karcsú eredmények... remélem lesz még valami, mert eddig úgy tűnik csendben lemegy az üzekedés...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése