Legutóbbi bejegyzésem után, úgy éreztem túl sok volt a "ha" és a "majdnem", így hiányérzetem orvosolni kellett. Barátom szerint továbbra is jól mozognak a muflonok. Napközben is többször kint legelésznek a vetéseken. Úgy alakult hogy a fővárosban akadt munkám, és szerencsére hazafelé útba tudtam ejteni a Mátra lábát egy gyors sétára. Barátom nem tudott elszabadulni, de mivel ismerem a területet, mondta hogy nyugodtan ugorjak ki. Meg is érkezdtem délutáni napsütésben a területre. Gyors öltözködés a kocsi mellett, majd indulás a hegy felé! Két vetés között, két oldalán garáddal takart úton haladtam felfelé. Hol az egyik, hol a másik vetésre kukkantottam ki. A felső vetés szélén mintha muflon állt volna, de még messze. Ütemesen sétálok az úton, a következő átjárónál kikukkantok, de muflont nem látok, átnézek az alsó vetésre, ott viszont egy kis négyes nyáj legel kint, amiket eddig egy hajlat takart. Szelem jó, fények még jól, mehet a lopakodás feléjük. Ki-ki kukkantok, még a helyükön vannak. Amint jónak találom a távot, centiről, centire átkúszok a sűrű bozótos garádon (utána kiderült 20 méterre voltam az átjárótól :)). Előttem legelnek, szaladoznak, figyelnek. Aki figyelt már meg táplálkozó, legelő muflonokat, az tudja mennyire kiszámíthatatlan állat a muflon. Alanyaim is fel alá szaladoztak, hol felém, hol elfelé, néha futva legeltek. Pár expót ellőttem, de nem sokat engedtek. Gondoltak egyet és futás át a táblán az erdőbe.
Exif adatok: 400mm; f/5,6; iso400; 1/400s; -0,3; 3lábú állvány
Amint továbbálltak én is tovább sétáltam. Ahogy az erdőhöz értem, bégetés fogadott a domboldalból. Vártam kicsit, de nem jöttek ki. Visszafelé menet a felső vetésen 2 napozó őzbakba botlottam.
Ahogy visszanéztem a domboldalban, egy szórón is muflonok voltak kint...
Tényleg jól mozognak... Ha nem járnék évek óta utánuk, a délután után gondolhatnám a muflon egy könnyen fotózható vadfajunk! folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése