1. Csepegő eső, irány a terület. Talán az eső megadja azt a pluszt, amire várok. Kiérek a dombtetőre, végig távcsövezek... vágják az egyik domboldalt. Nem látom az őzeket. Lemegyek az első garádig, majd onnan visszanézek az erdőfoltra. A gerinc közelében világít a 2 fehér a fák között... irány vissza.. Rájuk megyek 50 méterre. Alattuk egy erdei út.. meg is van a kép fejemben az úton a lucerna felé átváltó őzekről. Bevackolok alattuk, a szelem jó... egy kis várakoszás után felállnak, majd elindulnak, azonban ebben az időben nem a lucernát választják, hanem a sűrűt, így végig a feneküket mutatva távoznak...
2. S-el megyek ki, hátha szerencséje lesz. 2 évvel ezelőtt együtt kezdtük a projektet, szeretném ha lenne fehér őzes fotója. Érkezés a gerincre, végigtávcsövezem a völgyet... vágják a domboldalt... S elkettyen, amikor meglátom az első fasor mögött átsejlő fehér foltokat. Kint vannak a lucerna alatti legelőn. Rájuk megyünk, én a háttérbe húzódom, S átmegy csúszó mászóba...:) A story itt olvasható: http://jsndor.blogspot.hu/2015/04/2015-03-22.html
3. Délután korán a tett színhelyén vagyok. Gerinc..távcsövezés.. Szarvasrudli, őzek mindenfelé... Az első garád felső részét nézem ki leshelynek a lucerna mellett, miután sétálok egyet a völgyben. Ahogy elhelyezkedem, lassan szivárog ki az ismert rudli a lucernára. Egy werk kép a kilátásról 18mmel:
Majd jöttek az őzek, az ismert, immár lepucolt, magasan tűzött bakkal, aki a kisebbeket zavargálja.
Ahogy fogynak a fények, az őzek árnyékba kerültek, de a háttérben az erdőt még szinezte a lebukó nap fénye...
A fehérek nem jelentkeztek ezúttal... ilyen is van...
4. Ismét egy őzezős délután. A forgatókönyv a szokásos. Most a lucerna túloldalán az eldőlt lest választom ki magamnak bevackolni. Jó korán helymen vagyok, magasan van még a nap. Épp hogy lefekszem a garádból, ami mellett az imént elsétáltam, kijön egy bak és elkezd legelni. Messze van, csak dokufotó készül a vadőr barátomnak. Valamivel honorálni kell ezt a sok lehetőséget, amit kaptam tőle az elmúlt időben. Ahogy nézelődök, nem várt irányból, a nyilt platz felöl egy bak érkezik kocogva. Szelem jó, látni nem lát, abba az irányba viszont elég magas a gaz előttem... mindegy, bevárom amég lehet, aztán exponálok...
Az LCD-n látom hogy az ismert magasan tűzött bak az.. Így vedlésben inkább hasonlít egy kóbor ebhez, mint a terület urához. :)
A bak bevállt mögém egy sűrűbe. A másik bak hol kijön legelni, hol bevállt a garádba, de közeledni nem akar. Egyszer a szemem sarkából valami mozgást észlelek. A fehérek anyjukkal kiszaladnak a garádból, majd azzal a lendülettel, be is mennek a mögöttem lévő sűrűbe, ami felvezet az erdőfoltig. Várok.. de hiába... a nap lebukik, az őzek nem jönnek. Elindulok haza, de felfelé felkanyarodva az erdőfolt felé, hátha.. Ahogy elérem az erdőfoltot, látom az egyik fehér csusszan ki az erdőből. Hasra vágom magam és kúszás közben mennek az expók...
Fotózgatom, de elégedett nem vagyok... nem az igazi a helyzet. Gondol egyet, majd a sűrű másik oldalán kiszalad a lucernára. Visszamegyek az előző helyemre a les alá... kint van már mind a kettő.. csinálok egy dokuképet kitobival, majd eljövök...
Előző alkalommal pont ott feködtem ahol a bal oldali fehér legel! :) 10 méterre bejött volna. Ilyen a fotós szerencse...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése