2015. szeptember 24., csütörtök

Bőgicsélés

Igen. Az idei szarvasnász eddig csak bőgicsélés. A szeptember eleje elment a külföldi túrával, aztán hazaérve, gondoltam beveszem magam a magyar erdőkbe, és megpróbálok néhány bőgő bikát lencsevégre kapni. Hazaérve ismét trópusi meleg fogadott. Nem a legjobb ómen bőgésre. Tizedike körül még híre se volt felénk a szarvasok nászának, a tarvadak egyedül mászkáltak, egy-két kölyökbika szédelgett utánuk. Múlthéten kezdett alakulni a helyzet, egy kicsit meghült az idő. Időhiány miatt a lakhelyem közelében lévő területen próbáltam szerencsét. Sajnos reggelente a jobb kezemmel gyógytornára vagyok kénytelen menni, úgyhogy csak az esték jönnek számításba.

Csúfos "lebőgéseim" állomásai a következők voltak:

09.14 Este

Egy barátom fiával megyünk ki, 3 bika nyekereg messziről, de már csak szürkületben szólalnak meg. Expószám: 0

09.16 Este

Ismét ketten vágunk az erdőnek. Öregerdő pár éves bontóvágások utáni fiatalosokkal, jól kezelt feltáróutakkal. Kiszemelt helyre érünk, síri csend. Belebőgök a délutánba egy bika azonnal visszakiabás a sűrűből vagy 150 méterről.... jó lesz ez!  Két társa is beszáll mögülünk, később szemből ismét egy. A négy bika 100 méteres sugarú körön belül, azt várom melyik lép ki hamarabb.. hát egyik sem! Sötétben egy tarvad után átvetődik egy kölyökbika a nyiladékon, de már csak a sziluettjét látjuk. Expószám: 0

09.18 Este

S. tart velem, hasonló kör mint legutóbb. Három bika felesel a bőgésemre. Egy bejön kb 30 méterre, S. hallja, ahogy veszi a levegőt, olyan közel van, majd bőg kettőt és visszamegy a sűrűbe. S.-nek csak erről a jó képességű bikáról sikerül pár werket készíteni! :D



Köszi! Expószám: 0

09.19 Reggel

Ismét S.-el a bőgőhelyen, az esti bikákat próbáljuk egy liget felöl megközelíteni. Bőgve megyünk rájuk, de már a sűrűben érjük őket. A három bika előttünk bőg, megunom, bemegyünk közéjük jó széllel bőgve. Meglátjuk őket, de a karvastagságú mogyorós kefe sűrű, csak foltokat látunk itt ott, meg néha kivillanó agancsrészleteket. Expószám: 1 (az is bemozdult)

09.21 Este

Saját területem bőgőhelyén próbálkozunk, egy vendéget kísérek. Már fél 5 kor kiabál 2 bika az erdőben. Rájukmegyünk, de az utolsó pillanatban fordul a szél. A mellékbikát bebőgöm, de az is visszaballag a sűrűbb részekre, fotó nem készül. Elindulunk az ellenkező irányba, ahol egy nagyobb nyilt rét a cél. Menetközben bele-bele bőgök a csigába, de nincs válasz, csend van. Ahogy kiérünk az erdő szélére elbődül egy bika a rét túloldalán. Gyorsan kinézek, két fiatal csapos bika már kint a nyílt platzon, maguk mögé nézegetnek. Mondom a vendégnek gyorsan menjünk előrébb, mert jönni fog a többi is. Pár másodperc és kiszalad pár tehén is egy gyenge páratlan 10-es villás mellékbikával.


Még ők is az erdőt figyelik... közelebb kell kerülni. Amint elérjük a kiszemelt helyet észreveszek egy szempárt az erdőből... bukta... egy tehén kiszúrt és már el is vitte a csapatbikát. Itt fölösleges maradni, még átérünk egy másik rétre. Sikerül is a terv, jó a szél, és a bika az erdő szélén harsog. Ahogy kikukkantunk egy domb mögül, meglátom a tarvadakat.


Már csak ki kell várni a bikát.. és várunk... és várunk... és besötétedik... és nem jön ki. Később egy pillanatra megmutatta magát, de jó 100 méterrel távolabb. Ismét nem volt egy sikertörténet. Expószám: ~10 amiből ez a 2 dukukép marad

09.23 Este

Emberi számítás szerint itt az Északi-középhegységben most kell lennie a bőgés csúcsának. Újra a legutóbbi helyet szemelem ki, immár egyedül. A nagyrétre fészkelem be magam, ahhoz közel, ahol az előző alkalommal kiváltottak. 5-kor a helyemen vagyok, a két bika bőg, mindenki a helyén. Lassan elindul a Nap a horizont felé, de a szarvasok csak nem érkeznek meg. Megszólítom őket, válaszolnak, de elfelé tartanak. Közben a másik végén a völgynek a patakparton nagy az élet, több bika kezdett bele a kiabálásba. Tervet váltok, elindulok feléjük. Átérek a rét alsó szélére, amikor alólam megindul egy bika. Rábőgök, megáll válaszol a sűrűből, de már nem jön vissza. Helyette kiugrik egy társa és elkocog végig farral felém. Gyenge fiatal bika volt, de azért egy fotóra megállhatott volna. Beülök a réten egy fa alá és észreveszem, hogy a gerincen egy bika lép ki az erdőből. A páratlan 10es. Bögök neki, válaszol, elindul.... uhhh végre valami. A bika olyan fáradt hogy alig bír jönni. A bőgésről nem is beszélek, csak nyekereg, már semmi hangja. Egyszer gondol egyet és lefekszik, úgy próbál kiabálni! Hihetetlen... megvárja még besötétedik! :)


Néha a fejét is leteszi:


Nagynehezen elindul, de a fény fogy...


Közben a patak túloldalán a szembe domboldalba kisorjázik 12 tarvad és utánuk egy harsogó bika, de nem indulok el rájuk, megpróbálok ebből a helyzetből kihozni valamit. Szép narancsosba csúszika  horizont, hátha legalább sziluettfotóra beáll. Most végre azt csinálja, amit szeretnék, és minden bőgésemre válaszol, van idő állítgatni a gépet.






Aztán megint elfárad, megint lefekszik, már meg sem lepődöm:



Ahogy fekve bőgicsél, elbeszélgetünk az ő nyelvén, egyszercsak a csapatbika is beleszól a dolgok alakulásába. Csak nem ő is kidugja az orrát?! Szépen sorjázva megjelennek a háttérbe:



Ekkor velük együtt már kb 8 bika bőg körülöttem... végre.. ezt vártam már napok óta!
A társaság lassan elvonul, én meg nem zavarom őket. Még átfordítom a gépet a szembe domboldalba egy dokukép kedvéért a másik daliáról, de nagyon messze forgatja a tarvadakat:


Besötétedik és megyek a dolgomra. Ez már egy kedvemre való este volt. Holnap megpróbálom a utolsó képen lévő bikát megnézni közelebbről. Esőt mond az előrejelzés... meglátjuk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése