A minap délelőtti körutamon voltam, amikor lenézve a domboldalból, egy disznó füleit veszem észre a szederben. Hohó alszik a röfi. Az autót leteszem a gerincen és jó széllel megpróbálom fényképezőmmel megközelíteni. Oda is érek 25 méterre, elhelyezkedek, majd elkezdek köhögni, füttyögni, de a röfi nem reagál. Úgy döntök egy röggel csapok zajt, arra hátha olyan irányba indul el a gazból, hogy tudom fotózni. A tervem bevállt a disznó nagy mérgesen kimegy a szederből majd morogva pár lépést jön felém, de csak figyel...
Amikor megunja a szemezést, elkocog.
Örültem a képeknek, végre jó fényben, jó távra találkoztama röfivel, igaz egy picit korrigálni kellett az indákon.
Másnap mikor a körutamon járok, azon gondolkodok, hogy azért minden évben találkozok így röfivel, de milyen szerencsém volt.. ekkor lenézek, és a tegnapi disznó ugyanott fekszik... hmm. Gyanús a dolog, de megnézem megint. Az események a tegnapihoz hasonlóan zajlanak. Amikor elhelyezkedek, látom, hogy a disznó engem néz... itt valami nem kerek!
Ahogy nézem a disznót, mozgást látok a hasánál... szóval ezért nem szaladt világgá tegnap! Egy kocával van dolgom ami a vackon fekszik! Így nem volt nagy kedvem ijesztgetni, de azért pár röffenés után csak kimászik a szederből, és hívjaa is a malacait, akik szépen utána sorjáznak...
Harmadik nap ismét a vackán volt a koca, és bár zavarni már nem zavartam, mégis odébbállt mikor valami gyanúsat észlelt. A malacok a vacokban pihiztek a meleg "fészekben".
Idén ők voltak az első malackák akikkel összefutottam. Remélem látom még őket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése