Belvízhelyzet

Melegedik az idő, beerősít a nyár. A történet mégis még a tavaszi nagy esőzések idején kezdődött, amikor is S barátom talált egy nagy belvízfoltot, ami már akkor látszódott, hogy sokáig ki fog tartani. Ahogy telt az idő és vége lett a tavasznak, úgy fogytak el a környék pocsolyái. A tavasszal kirakot LBP lest már megszokták a madarak.
A fotózásra alkalmas idő számomra kizárólag a hajnalokra korlátózódik, mivel a délutánok, esték a családé. Jobb híján kénytelen voltam bekéredzkedni a belvízre, miután a gyurgyikat már meguntam és más reggeli témám nem akadt.

Első reggel 3-kor indulok, fél 4-kor a tett színhelyén vagyok. Miután a víz fogy, a les távolra került a vízparttól, a sötétben áttelepítettem az alkalmi sátrat és befeküdtem. A madarak jöttek mentek előttem de még nem volt elég fény. Ahogy világosodott úgy rajzolódtak ki az alakok.

Az első expókat nem igazán sikerült megfogni. Őzbak is érkezik a partra, de az iso1600 nagyon látszik.

Amikor mögülem az első sugarak megérkeztek szépen szinezték meg az elém érkező nagy godát.

Első találkozásom ezzel a madárral, mondjuk számítottam rá ,mert már az útról láttam előtte  a tócsán, mikor arra jártam. Ahogy erősödtek a fények a goda távolabb kezdett táplálkozni.

6 kor kimászok, hogy beérjek a munkába, a goda szinte megtámad mikor előbújok.

Következő alkalom teljesen hasonlóan zajlott le, mint az első próbálkozás. Itt is még sötétben helyemen voltam, és vártam a fényeket. Először újra ismeretlen madár érkezik, a gulipán.

Sajnos csak dokumentálni tudtam, nem jött közelebb, és a jó fények érkezésével távoztak is.
Kis lile is benézett elém 1-2 expó erejéig.

Folyamatos rikácsolást hallottam a les mellől, de oda nem láttam ki. Egyszer meguntam, megemeltem a les oldalát és a kidugott obin keresztül felfedeztem a hangzavar okozóját.

Bíbic rikácsolt a víz szélén. Az első sugarakkal megérkezett a goda is! Már azthittem ma nem jön elő. Mellém érkezett a növényzetbe, de szerencsére még fotózható részre, a legjobb fényekben.

Kiabált egy kicsit a harmatos fűben, majd besétált táplálkozni a vízbe.

Fiatal barázdabillegetők ökörködtek folyamatosan a les körül, róluk is készült pár expó.

A goda nagy pancsolásba, fürdőzésbe kezd, de sajna messze a vízfolt közepén.

Mire befejezte én is indultam. Jók ezek a hajnalok, jólesik feküdni a hűvös, párás vízparton, de a következő bejegyzésem már a nagyvadakról fog szólni...