2015. január 29., csütörtök

Az ajándék kercsók

Mint már írtam egy korábbi bejegyzésben, nyertem a BPH oldalon egy lehetőséget, elmehettem fotózni a Hungarobirds szervezésében Túrkevére. Felvettem a kapcsolatot Pabar Zolival, akiben egy nagyon segítőkész, szimpatikus embert ismertem meg, és elkezdtük a szervezést. Kinéztünk egy alkalmasnak tűnő szombati napot, de menetközben az időjárás jelentés esős borult időt jósolt, így áttettük múlthét vasárnapra. Természetesen verőfényes napsütés volt szombaton, 8 sas a les előtt. :( Az új időpont közeledtével az előrejelzés megint nem igért sok jót, de most igazuk is lett! Jó jel volt, hogy a sasok is mozogtak az előző napokban, illetve pár napja felbukkant Ő is, de ne szaladjunk előre...




2015.01.25 Vasárnap

"Reggel" fél 3kor kelek az órára, hát mit ne mondjak nem volt könnyű! 3 kor már indul a gépsárkány, irány Kisújszállás, a találka helyszíne. Féltem, hogy lekésem az 5 órás érkezést, de végül 25 perccel korábban érkezek. Üdvözöljük egymást, átpakolok Zoli autójába és indulás Túrkeve, ahol még 2 kolléga csatlakozik. Sötétben a leshez érünk, tökig sárban, ködben, permetező esőben. Na király! Ma itt nekem nem sok babér fog teremni. Ablakpucolás, fűtés, ventillátorok beélesítése, beszálló igazítása az obiméretekhez, csalihúsok elhelyezése, majd elköszönés után, magunk maradunk. Kicsit hülyének érzem magam talpig kommandósnak öltözve a fűtött, padlószönyeges lesben. :) Én a saját szokásomhoz híven, beöltöztem: gumicsizma, thermo alsók, vastag thermos nadrág, polárok, mellény, kabát. Na ide elég lett volna egy melegítő :).



Ahogy kezdett világosodni elkezdődik az első felvonás, kezd megtelni a színpad. Ölyvek érkeznek, szarkák, dolmányosok. Nagyjából ők adják a nap gerincét. Nagyon kevés fényben kell fotózni. ISOm felső határán mozogok, meg is látszódik a képeken. Voltak bunyók, de szinte semmi nem sikerül. Beszállásokkal próbálkozom.










Aztán az első felvonás végén megjelenik Ő, majd egy kicsit később Ők!









Beszáll, eszik, ketten esznek, legközelebbi beszállóra beül, úgyhogy minden igényt kielégítően körbe tudjuk fotózni őket, majd mint akik jól végezték dolgukat, távoznak. Kissé felfoghatatlan ez számomra, illetve inkább ahhoz hasonlítanám, mint amikor egy ritka makifajt lefotóz az ember állatkertben. Szép állat, tudom hogy mi, de még sohasem láttam, és ahol én fotózom ott nem is fogom látni valószínűleg. Ahogy kiürül a színpad, véget ér az első felvonás. 1-2 szarka röpköd még, az ölyvek nyugodtam emésztenek a környező fákon, az eső közben szépen pötyög egész nap. Kajálunk egyet, közben jóízűt beszélgetünk, sztoryzunk, hazudozunk nagyokat... :)

A második felvonás 14 óra körül kezdődik, de itt már az ölyveké a főszerep, a sasok sajnos nem jelentkeznek. Hasonló eredménnyel exponálok mint délelőtt...




Végül pár werk kép:





Összegzés képpen egy eredménye napot töltöttünk el. Jó hangulatban, hasonló érdeklődésű kollégákkal hozott össze a lesezés. Tanácsokat kaptam fotózással kapcsolatban, saját projekjeimhez. Az itt készült képeket nem érzem teljesen magaménak, lévén viszontláttam őket az LCD-ken, illetve később netes oldalakon. A saját munka gyümölcse mégiscsak édesebb, és mindenféleképpen egyedibb, de aki kedvet érez, azt biztatom, hogy érdemes kipróbálni! Köszönöm a lehetőséget Pabar Zolinak, és a jó hangulatú napot a kollégáknak! A sast meg majd elcsípem a saját (egyenlőre sasmentes) saslesemből! :)

4 megjegyzés:

  1. jó hangulatú írás , jó képekkel illusztrálva. Remélem lesz egy korszak majd a jövőben amikor fotósok nem sumákolnak és nem a kamura feszengnek hanem leirják az igazat, ezzel ugyanis ők szegényebben nem lesznek , viszont a fotósok közössége sokkal gazdagabb lesz majd!

    VálaszTörlés
  2. Nagy élmény lehetett. Jó és különleges képeket készítettél. Gratulálok!

    VálaszTörlés